Ritmus

Arctic Monkeys: Whatever People...
(EMI/Domino)
Szemtelenül fiatalok és tehetségesek a nevük szerint "sarki majmok"-ként titulálandó brit muzsikusok. Meglovagolták a retrohullámot, feszes posztpunkot játszanak. Stílusuk a Nirvana, Franz Ferdinand és a Queens of the Stone Ages ötvözete, sűrű ritmusokkal, eredeti mai témákkal. Becsületükre váljék, hogy nem a komputerhez fordultak, hanem az eredeti hangszerekhez. Gitáralapú szerzeményeik megállás nélkül pörögnek, fél percig sincs üresjárat. Szó szerint berobbantak hát, Angliában az év zenekara lettek, minden idők legkelendőbb debütáló albuma az övék.

Café Bar
(EMI)
A tematikus válogatásokkal nem lehet bakot lőni. Szeretik is a kiadók. A Café Bar kellemes dzsesszre és szívmelegentő soulra fókuszál, igényes zenével, fülbemászó örökzöldekkel kelti fel a figyelmünket. Robbie Williams és Nicole Kidman duettje alapozza meg a hangulatot, aztán jön másokkal együtt Aretha Franklin, Bryan Ferry, Diana Krall, Liza Minnelli, Norah Jones, Nat King Cole, végül pedig a rekedtes Joe Cocker.

The Little Willies
(EMI/Milking Bull)
Csupán a zenekar neve áll a borítón. A híres countryzenész, Willie Nelson után magukat "Kicsi Wilik"-nek nevező muzsikusok nem is annyira kicsik, már ami a képességeiket illeti. Kiragyog közülük a főkolompos, Norah Jones, aki ma már nem arról híres, hogy az indiai Ravi Sankar szitárművész az apja, hanem folkos-dzsesszes dalairól és nyolc Grammy-díjáról. De nem a zongorista-énekesnő nevével fémjelzik a lemezt, pedig kihasználhatnák a népszerűségét. Amúgy a banda "csak" örömzenélésre állt össze, de aztán egyre több fellépésük lett, a közönség kikövetelt tőlük egy koncertlemezt is. Most pedig itt van a stúdióban végzett munkájuk eredménye négy saját dallal és mások ajándékaival. Élvezet hallgatni ezeket a country-folk-blues-gospel-swing keverékeket.