Hőlégballonok karneválja Agárdon

A lengyel, francia, olasz, német, osztrák, angol, szlovák, szlovén együttest már rendszeres vendég itt. A szerdai regisztrációt és ünnepélyes megnyitót csütörtöktől szombatig napi két felszállás követi. Szombaton egész napos program várja a látogatókat az agárdi Parkerdőben, ahol nem csupán a ballonokban lehet gyönyörködni, de gyerekprogramok, a színpadon műsorok és élő zene, délután helikopter- és ejtőernyős bemutató, este pedig "fáklyázás" és a kivilágított hőlégballonok teszik felejthetetlenné a napot.

Hőlégballon-történelem
Az első hőlégballon több mint kétszáz éve, 1783-ban emelkedett a levegőbe Franciaországban, Nantes mellett. Több kísérlet után papírból és vászonból nagy körcikkenként összevarrt léggömböt készítettek. Néhány héttel később egy juhot, libát és kakast sikerült a levegőbe emelni, s az állatok sértetlenül értek földet. Ekkor merült fel az emberrel való repülés gondolata.
1783. november 21-én volt a történelem első, mintegy 10 km-es légi utazása Chateau de la Muette-től Párizson át a Bois de Boulogne-ig, mely 25 percig tartott. Ezután egyre-másra készültek a ballonok. 1784-ben már 4000 méter fölé emelkedtek, és 1784 szeptemberében egy léggömb Párizstól 186 km-re távolodott el.
Magyarországon a XIX. században már volt ballonrepülés, de a hazai ballonozás meggyökeresedése 1974-1976-ra tehető. 1974-ben Gulyás Géza fejében megszületett a ballonrepülés gondolata, Balikó Pál mérnök pedig valóra váltotta a terveket. Csaknem három év múlva megépült a "Pannónia 76" elnevezésű, magyar tervezésű és gyártású hőlégballon. 1977-ben már három hazai ballonpilótával is büszkélkedhetünk: Kastély Sándorral, Gulyás Gézával és Balikó Pállal. Innen kezdve felgyorsultak az események: 1979-ben már 10 szakszolgálati engedély talált gazdára, köztük volt az akkori első női pilóta, Varga Lászlóné is.

Rekordok, érdekességek
A első Balaton-átrepülés Polgár László és Balikó Pál nevéhez fűződik.
Az első magyar távolsági rekorder Varga Lászlóné 60 km-rel. A jelenlegi rekordot Kardos Miklós tartja, aki 1997. február tizenötödikén felszállt Siófokon, s meg sem állt a román határhoz közeli Zsadányig: ez a távolság 260,5 kilométer. Az első magyar magassági rekordot Gulyás Géza állította fel 1200 méterrel, a jelenlegit Szabó Péter tarja, aki egy óra leforgása alatt 10 350 métert emelkedett az Alföld fölött 1999-ben.
A formatervezett kupolák mérete, formája korlátlan, csak a fantázia szab határt. Ezek repülési tulajdonságai általában nem túl jók, inkább reklámcélokra, örökrepülésre alkalmasak.
Minél nagyobb egy kupola, annál lassabban reagál, tehát egyre nehezebb versenyezni vele.
A jelenleg általunk ismert legnagyobb kosárban 40 fő repülhet egyszerre.
Magyarországon a versenyzők általában 3000-3200 légköbméteres kupolákkal versenyeznek (az igazán profik a 2200 légköbméteressel). Az utasok repültetésére szakosodott egyesületek 8-10 fős kosárral, 4000 légköbméteres kupolákkal üzemelnek.
Szigorú előírások szabályozzák, hogy a kupolát és az égőfejet milyen rendszerességgel kell hatósági ellenőrzésre vinni.
Ha egy hőlégballon fel sem száll, az üzemeltetési költsége akkor is legalább félmillió forintba kerül évente. A működéshez szükség van követő autóra, rádiókra; a repüléshez gázra; a kupolát a kosár, az égőfej, a keret, palackok, karabínerek és sok más apróság teszik hőlégballonná.
Ahhoz, hogy valaki önállóan repülhessen, az orvosi alkalmasságin kívül az elméleti felkészültséget is bizonyítania kell repülési, műszaki, meteorológia és sok más ismeretből, majd rengeteget kell oktatójával gyakorolnia, hogy vizsgára mehessen. Ott a felszállás után tudnia kell alacsonyan repülve követni a domborzati viszonyokat, vészhelyzetben megfelelően reagálni, süllyedésben "megfogni" a ballont, végül biztosan leszállni. Hogy valaki utast is vihessen magával, ahhoz még jó néhány egyedüli felszállás és repült óra szükséges. Ha valaki oktató is szeretne lenni, több év repüléssel érheti el. Ez a sport engedéllyel 16 éves kortól bármeddig űzhető, amíg a pilóta rendelkezik a szükséges engedélyekkel a repüléshez.