Dráma a Maty-éren

Ha szét akarnánk szedni a szálait a szombati ötszáz méteres futamnak, amely egyébiránt nem tartott két percig, akár könyv írásához is foghatnánk. Röviden a történet: Fábiánné Rozsnyói Katalin a szolnoki vízitelepre gyűjtötte össze azokat a női kajakosokat, akiktől azt remélte, hogy a pekingi olimpián megvalósítják az álmát: mindhárom ötszázas számban - egyéniben, kettesben, négyesben - aranyérmet nyernek. Ebből az irigyelt közegből "tört ki" Janics Natasa, és költözött Szegedre. Az edzőnő időközben szembekerült a szövetségi kapitánnyal, aki kis híján lemondott a viszály miatt. Kovács Kati kezébe tehát az is le volt téve, hogy veresége esetén meginog Fábiánné pozíciója. Kati ezt a terhet is elbírta. Csodálatos egy ember!
Akit legyőzött, maga is egy világszám: Janics Natasa 17 évesen Sydneyben, szerb színekben negyedik lett az olimpián. Ez nem véletlen, sikeres versenyző volt autóbalesetben elhunyt édesapja is, versenyzett az édesanyja s a két fiútestvére is. Az athéni olimpia előtt magyar állampolgárságot elnyerő Janics, illetve Kovács megvívott az egyéni indulás jogáért. Akkor Natasa győzött, 11 századmásodperccel. Mondják, az döntött, hogy Janics berúgta a célba a hajóját, Kati viszont nem, mert nem volt rá szüksége, enélkül is nyerte a világbajnokságok sorát... Amikor Natasa megszerezte az olimpiai kvótát, sírva borult Kati néni nyakába. Az edző Kovács Katit vigasztalta volna, ő azonban elhárította trénerét: "Kati néni, nem kell engem sajnálni." Bár az eset a 2004-es olimpia előtt volt, ezek a szavak mintha most kapnának értelmet.
Fábiánné nagy húzása az volt, amikor összeültette páros hajóba a két riválist, és ezzel elindult egy világraszóló karrier. Kati néni elmondta: az edzésterveit mindig Kovács Kati számára készítette, mert csak ő olyan fanatikus a végrehajtásban, mint edzője a "kitalálásban". Aztán jött Janics, aki megérezte a lehetőséget az egyéniben való indulásra, mindent feltett egy lapra - és győzelem lett a vége. Az olimpiai arany megszerzése már könnyebb volt, mint a válogató... És a páros is nagyszerűen működött: ahol elindultak, mindenütt győztek. Úgy látszott, a közös siker emberileg is összehozta a két lányt. Most viszont egymás ellen kellett megvívniuk a következő világversenyeken való indulás jogáért. Meg Fábiánné Rozsnyói Katalin presztízséért. És Kovács Kati mind a két feladatot teljesítette. Tegyük hozzá: Kovács Kati az idén már egyszer legyőzte Janicsot, amikor a Mol-világkupán való indulás volt a tét - Kati az olimpiai számban csak negyedik lett. Ha nincs a torzsalkodás, biztos, hogy megvan egyesben az arany, és hozták volna a kettest is. No meg a négyest... Félő, hogy e kényszerű rivalizálásért Pekingben majd aranyakkal fogunk fizetni, még mindig jobb lenne hát a békesség. Ám ezúttal már Janics Natasának kell engednie.