Igazit vagy a valódit: nincs egyetértés a mű- és a természetes karácsonyfa fenntarthatóságában

A családi hagyomány szerint egész januárban meghagyjuk a karácsonyfát, nem szedjük le vízkeresztkor. Ebben a tekintetben sokban hasonlítunk az amerikai ünnepléshez, ahol hálaadás után felállítják a fát és karácsony után leszedik, csak egy hónappal később kezdünk. Édesapám eleinte glicerinnel szívatta fel a frissen vágott fát, majd speciális talpat készített, amely segítségével egy vödör vízben állt a fa egy hónapon keresztül. Naponta megitta a rendelkezésre álló mennyiséget. Kistinédzser lehettem, amikor egy olyan életerős fát sikerült választani, amelynek január végére arasznyi hajtásai nőttek. Vérzett a szívünk, amikor – gyökere nem lévén – ki kellett dobni. A család akkor megfogadta: többet nem veszünk igazi fenyőt. A szüleim azóta is a következő évben vásárolt műfenyőt díszítik.

Ennek immár több, mint húsz éve. Bőven megfelelnek tehát az elvárásnak, hogy minimum 10-15 évig kell egy műfenyőt használni ahhoz, hogy az környezetbarátabbnak számítson az igazi fánál.

Az elmúlt néhány évben a közösségi médiának, illetve az egyre gyakoribb klímaszorongásnak köszönhetően Magyarországon is kötelező kérdés december elején, hogy ki, milyen fát választ. Aki a műfenyő mellett teszi le a voksát, gyakori céltáblája a vérmes környezetvédőknek, mondván a műanyag mekkora környezeti terhelést jelent. Valóban igaz, hogy aki öt-tízévente lecseréli fáit, mert például megunja a színét (ma már fehér, fekete, kék, arany, ezüst, rózsaszín verziói is léteznek a klasszikus zöld, esetleg hóval szórt fának), másfajta formát szeretne (az egyszerű luc-, ezüst- és nordmann fenyő szentháromságán kívül számos specializáció választható a Sziklás-hegységi fajtáktól, a Kaukázuson át az orosz tajgáig), vagy esetleg több helyet hagyna a lakásban, így alacsonyabb fát állítana az asztalra, esetleg a falhoz vagy a sarokba tolná a félbevágott vagy negyedelt verziókat, az nem viselkedik fenntarthatóan. A műfenyők PVC és fém alapanyagai ugyanis alig hasznosíthatók újra, ezért leginkább földalatti szeméttelepeken végzik. Ráadásul mivel legtöbbjüket Kínában gyártják, a szállítás és a csomagolás is környezeti terhelést hoz. A brit környezetvédelmi szervezet, a Carbon Trust szerint egy műfenyő átlagosan negyven kilós karbonlányommal rendelkezik (az adatokat a méret és a gyártás körülményei is befolyásolják).

Az igazi fenyők ezzel szemben széndioxidot kötnek meg. A Carbon Trust elemzése szerint átlagosan 12 évig nevelik a másfél-kétméteres fákat, amely időszak alatt azok folyamatosan tisztítják a környezetet, illetve élőhelyet biztosítanak más társulásoknak. A vágott fenyő karbonlábnyoma azonban nem ilyen egyszerű, széndioxidkibocsátását több tényező is befolyásolja – és ezeket sokan nem veszik figyelembe.

Első kérdés, honnan szerezzük be a fát, a következő pedig, mit csinálunk vele a díszek leszedése után. Ha a farmon túlzott műtrágyázással serkentették a növekedést vagy az távol van az értékesítés helye, máris nő a környezeti terhelés. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete tavalyi adatai azt mutatják, hogy a Magyarországon évente 2-2,5 millió fát értékesítenek. A legnépszerűbb a nordmann-fenyő, az idén a kínált fák nyolcvan százaléka már ilyen. Öt-hatezeret hoznak Dániából. Olaszországban a Zala megyei lucfenyőre nagy a kereslet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik karácsonyfatermesztés. A fenyőgazdálkodás hat-hétszáz családi gazdaság megélhetését, keresetkiegészítését biztosítja, így a környezeti hatás mellett a társadalmi felelősségvállalás is szempont lehet a mű- és az igazi fa közti döntésben. Ha valaki a helyi gazdaságokat szeretné támogatni, azt az igazi fák vásárlásával teheti meg.

A kidobott karácsonyfák útja különféle módon érhet véget. A legrosszabb forgatókönyv, ha feldolgozás nélkül szeméttelepre kerül, a bomlási folyamat során ugyanis metán képződik, amely a széndioxidnál huszonötször erősebb üvegházhatású gáz. A Carbon Trust szerint a szeméttelepen bomló fa karbonlábnyoma 16 kiló széndioxidnak felel meg, ha pedig elégetik a fát, akkor 3,5 kilónak.

A lehetséges mulcsot is készíteni az elszáradt fenyőből, a legkörnyezetbarátabb megoldás azonban a komposztálás. Ilyenkor kevesebb széndioxid jut a levegőbe, mint égetéskor, a széntartalom jelentős része, illetve más tápanyagok visszakerülnek a talajba. A probléma, hogy a folyamat problémás otthoni körülmények között, mivel külön kell komposztálni. A fa gyantatartalma ugyanis megváltoztathatja a komposzt pH-értékét, illetve a teljes bomlás hét évig is eltarthat. Ez ipari körülmények között némileg gyorsítható.

Magyarországon a szemétszállító cégek foglalkoznak a kidobott fák elszállításával és kezelésével. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) és a Somogy, Baranya és Tolna megyét ellátó Dél-Kom eltüzeli a fákat, az FKF szerint több tízezer budapesti háztartás kap így fűtési hőt és villamosáramot. A kaposvári, debreceni és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hulladékszolgáltató komposztot készít, ám a kaposvári hírek szerint más zöldhulladékkal, levelekkel, ágakkal keverik a fenyőhulladákot, így felmerül a kérdés, hogyan valósul meg az elkülönített komposztálás, illetve arra valóban szükség van-e.

Sok környezettudatos család szavaz a földlabdás fenyőkre. Sajnos azonban ez sem feltétlen jó megoldás, a gyökérrész kivételével ugyanis értékes talajrész is kiemelésre kerül, amely máshol idegen lehet, és akár invazív fajokat, kártevőket tartalmazhat.

A számos változó tényező, illetve a kényelem miatt is választják világszerte a műfákat. Csak Amerikában tízmillió műkarácsonyfát adnak el minden szezonban. Ez a túlfogyasztást ellenzők szerint is túlzás. A probléma, hogy sokan nem szánnak rá elég pénzt, hogy igazán szép és élethű műfát válasszanak. Az ilyen fák ára körülbelül ötvenezer forinttól indul, de az akár kétszázezres verziók sem ritkák. Ezek már többnyire nemcsak minden ágában háromdimenziós tüskékkel készülnek, hanem előre beépített LED világítást is tartalmaznak, így a karácsonyfadíszítés egyik legbosszantóbb tevékenysége, a fényfüzér kibogozása is megspórolható. A műfenyők között megkülönböztetünk 2D és 3D verziókat, illetve ezek keverékét. A háromdimenziósok tényleg hozzák a valódi fenyők illúzióját. A kétdimenziós fák tűlevelei olyanok, mintha zöld papírlapból készültek volna. Az ár-érték arányban legmegbízhatóbb választás az, amikor a külső, látszó ágak háromdimenziósak, a belső, sűrűséget és átlátszatlanságot biztosító ágak pedig kétdimenziósak. Az egyetlen, amit a műfák egyike sem tud: az illat. Az amerikai Real Christmas Tree Board felmérése szerint az emberek 85 százaléka szerint a karácsonyfa illata teszi igazán ünnepivé a házat, míg 83 százalékukra lazító hatással van.

Az árak és a megtérülés terén sincs teljes egyetértés. Addig tiszta a kép, hogy a filléres műfákat nem éri megvenni, mert hiába olcsóbbak akár az igazi fáknál, olcsó kivitelezésük miatt nem nyújtanak szívderítő látványt. Az idén a hivatalos árak szerint az igazi nordmann métere nyolc-tízezer, az ezüstfenyőé hét-nyolcezer, a luccé ötezer forint. Piac és piac között nagy különbségek is lehetnek, egy formás kétméteres nordmann vagy egy szép ezüstfenyő bőven húszezer, de akár harmincezer forintba is kerülhet. Így a minőségi műfenyő néhány év alatt behozhatja az árát, csak kidobni nem szabad.