Grönland nem kér az USA-ból

Miután Donald Trump amerikai elnök több ízben is kifejtette igényét a Dán Királysághoz tartozó szigetre, a választási kampány is elsősorban a sziget függetlenségéről és jövőjéről szólt, s kevésbé az egészségügyi rendszer, a társadalmi problémák, a szegénység vagy a gazdaság helyzetéről. Az már a választás előtt is biztos volt, hogy a 31 fős parlamentben többségben azok a pártok kerülnek be, amelyek előbb vagy utóbb függetlenedni szeretnének Dániától, és erről népszavazást tartanának. Ennek oka egyszerű: a hat induló párt közül ötnek a programja a független Grönlandot határozta meg cél­jaként. 

A választás fontosságát jól mutatja, hogy idén többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt, pedig a választásra jogosultak száma még csökkent is – idén a grönlandiak 70,9 százaléka járult az urnákhoz, miközben 2021-ben 65,9 százaléknyian adták le a szavazatukat a mindössze 57 ezer lélekszámú szigetországban. A grönlandi választási versenyrendszer arányos, azaz a háromszázalékos bejutási küszöböt megugró pártok között szavazataikkal arányos módon jutnak mandátumhoz. A most megválasztott 31 tagú törvényhozásban a Demokratáknak tíz mandátuma lett, a Naleraqnak 8, az Inuit Ataqatigiitnek 7, a Siumutnak 4, míg az egyedüli unionista párt, az Atassu 2 mandátumot szerzett. 

Hatalmasat buktak a kormánypártok, új miniszterelnöke lehet Grönlandnak. Múte Egede jelenlegi miniszterelnök, az Inuit Ataqatigiit megköszönte mindenkinek, aki rá és pártjára szavazott, valamint azt is kijelentette, hogy elfogadja a választás eredményét. A Demokraták miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen a győzelem után arról beszélt, hogy pártja nyitott, és mindegyik párttal leül tárgyalni, amely hajlandó vele kormányozni – a mandátumbecslések szerint parlamenti többséget a centrista Naleraqkal, valamint az Inuit Ataqatigiittal párosulva is fel tudna mutatni. A grönlandi választás azután került az érdeklődés homlokterébe, hogy Donald Trump elnökké választása után váratlanul szemet vetett a dán fennhatóság alatt álló szigetre. A legtöbb grönlandi párt már régóta független­séget akar, legfeljebb abban van köztük különbség, hogy mennyire gyorsan lehet azt elérni. Mert a valóság az, hogy Grönland önma­gában életképtelen, hiszen a költségvetés bevételeinek több mint fele Koppenhágából érkezik, Dá­niából finanszírozzák a helyi ­foglalkoztatás, egészségügy, ok­tatás, rendőrség, igazságszolgáltatás nagy részét. 

A sziget legfontosabb iparága a halászat, az export 90 százalékát a garnélarák, a tőkehal és a la­poshal teszi ki. A terület távolabbi jövője persze akár biztató is lehet. A Grönland négyötödét beborító, egyre olvadó sarki jégtakaró alatt a kínai utáni második legnagyobb ritkaföldfém-lelőhely található a világon. De az olaj mellett hatalmas tartalékok vannak kritikus ásványi anyagokból is, ötvenből 43-at találni a szigeten. A grönlandi ásványkincsek nélkülözhetetlenek többek között a zöldtechnológia fejlesztéséhez, a katonai felszerelésekhez, az elektromos autók akkumulátorához. 
Volt már hasonló felívelésük, Grönland gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Akkor korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést. A XX. század elején megindult az ólomérc és a kriolit (az alumínium előállításához használt érc) bányászata, ami sokáig nélkülözhetetlennek bizonyult és óriási bevételt je­lentett. 

A kriolit iránti kereslet a második világháború idején érte el a csúcspontját, mivel a repülőgépek készítéséhez nagy mennyiségű alumíniumra van szükség. Mivel a náci Németország elfoglalta Dániát, az Amerikai Egyesült Államok katonailag megszállta a bánya körüli területet és a termelést a hadiipar szolgálatába állította, cserébe alapvető élelmiszereket, ruházatot és egyéb, nélkülözhetetlen felszerelést adott. Grönland 1985-ben kilépett az Európai Gazdasági Közösségből, mivel nem értett egyet az EGK kereskedelmi halászati előírásaival és a fókabőr termékekre vonatkozó tilalmával. A legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak. Viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid. Grönland partjainál viszont nemrégiben igen nagy mennyiségű olajat fedeztek fel. Az olajból származó esetleges jövőbeni bevételeknek köszönhe­tően Grönland egyre nagyobb önállóságra törekszik, és az olajnak köszönhetően megszűnhet Grönland Dániától való gazdasági, és ezzel együtt politikai függése is, amivel napirendre kerülhet a szuverenitás is. Ha úgy tetszik, Donald Trump azzal, hogy kifejtette az USA igényét Grönlandra, a függetlenedési folyamat felgyorsulását idézte elő.