Hetvenöt éves a repülőtér

A Ferihegyi-puszta körül létesül az új budapesti polgári repülőtér – harangozta be az egész magyar sajtón végigfutó hírt 1939-ben a Vállalkozók Lapja. Budapest mind nagyobb arányokban kapcsolódik bele a nemzetközi repülőforgalomba. Az illetékes hatóságok több helyszíni szemlét tartottak Budapest környékén, hogy megállapítsák, melyik terület volna alkalmas a harmadik repülőtér céljaira. A szakértői vélemények egybehangzóan a Vecsés határában lévő Ferihegyi-puszta körüli területet minősítették a legmegfelelőbbnek. Az illetékes tényezők most a legsürgősebben megkezdik a tárgyalásokat a területek megszerzése iránt, és hamarosan hozzákezdenek az új repülőtér kiépítéséhez. Ezzel kapcsolatban ismét a fővárosra vár a feladat a harmadik repülőtérhez vezető útvonalak kiépítése tekintetében – írták olvasóiknak. Az Amerikai Magyar Népszava 1939-ben tudatta a következőket: „A mátyásföldi és budaörsi repülőtér mellett harmadik repülőteret is akarnak létesíteni Budapesten. A szakértők a Vecsés határán lévő Ferihegyi-puszta körüli területet minősítették a legmegfelelőbbnek polgári repülőtércéljaira. A terület nagy része mint Vigyázó-örökség, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona. Mintegy 500 holdnyi területre van szükség az új repülőtér kialakítására, amely a polgári közforgalom céljait szolgálná. A Közmunkatanács is megtekintette a kiszemelt területet és az eljárásról jelentést készített, amelyben a maga részéről is alkalmasnak találja a területet új repülőtér létesítésére. Az Akadémia tulajdonában lévő területhez még magánkézben lévő kisebb területeket kell megszerezni, hogy az 500 holdas repülőtér egységes területe rendelkezésre álljon." 

∗

Napjainkban a terület szinte teljesen lapos, de akkor még volt ott egy 147 méter magas homokos domb, azonban azt az 1940-es években a repülőtér építése során elegyengették. A repülőtér tervezett ki­szol­gálólétesítményeiről az alábbiakat írta a Magyar Közgazdaság még ugyanebben az évben: „Külön pályaudvart és luxusszállót kap a ferihegyi repülőtér. Elsősorban 600 ezer köbméteres földterület talajmunkálatai jelentenek fontos munkalehetőséget. Ez 500 kubikos számára jelent munkát." 

A Mai Nap 1940-ben kiszámította, hogy miért van óriási jelentősége a repülőtér megépítésének, amelynek kivitelezését a kitört háború miatt leállították. Budapest Európa légi középpontja – írták. „Ha Európa térképén meghúzzuk a Helsinkit Rómával és Londont Isztanbullal összekötő egyeneseket, ezek Budapest közelében metszik egymást. Tehát Európa legdélibb és legészakibb, legkeletibb és legnyugatibb fővárosait összekötő légvonalak találkozási pontja Magyarország területén van. Fővárosunknak ez a kedvező földrajzi helyzete különös fontosságra emelte a budapesti közforgalmi repülőtér szerepét. A most folyó európai háború befejezése után azt reméli a világ, az új békét majdan lerögzítő politikusoktól, hogy Európában a politikai egyensúly és a gazdasági szükségszerűség által parancsolt újjárendezés nem fog hasonlítani az 1918. évet követő békeszerződések minden észszerűséget nélkülöző kényszerintézkedéseihez. Az európai városokat egy napon belül, vagy helyesebben egy nappalon elérhetővé tették. 

∗ 

Az építkezés csak 1947-ben kezdődött újra. Végül hetvenöt éve, 1950. májusában fogadta az első repülőjáratot Magyarország legnagyobb nemzetközi légikikötője. Az ezt követő évtizedekben Ferihegy folyamatosan fejlődött: először a kifutópályát hosszabbították meg 1958-ban, aztán átadtak egy új irányítótornyot 1960-ban. Illusztris vendégek érkeztek ide, s indultak innét. Talán a legnagyobb tömeg Jurij Gagarin érkezésekor gyűlt össze a légikikötő környékén. A Magyar Nemzet 1961-ben így írt erről: „Mintha egész Budapest kijött volna ezen a reggelen Ferihegyre. Hét órakor kezdődött az új »népvándorlás«, teherautók, autóbuszok, személygépkocsik olyan tengere indult útnak, hogy az Üllői út és a gyorsforgalmi út szűknek bizonyult. A kocsik egy része csak a vecsési útelágazás felől tudta megközelíteni az ünneplőbe öltözött repülőteret. De kilenc óra előtt mégis mindenki megérkezett: több mint huszonötezer ember várta türelmetlenül Gagarin érkezését. Ekkora tömeg még sohasem volt Ferihegyen. Gagarin és a 2-es számú űrhajós, Germán Tyitov portréi, vörös lobogók és nemzeti zászlók tömege hullámzott a fejek felett. A repülőtér homlokzatán pedig egész népünk köszöntését tolmácsolta a felirat: »Forró szeretettel üdvözöljük hazánkban Jurij Alekszejevics Gagarint, a világ első űrpilótáját, a Szovjetunió Hősét!«" 

Már 1960-ra Ferihegy Kelet-Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. 1965-ben bővítették a forgalmi előteret, 1970-ben a forgalmi épületet, 1977–1978 között az érkezési várót. 1975-ben elektromechanikus utastájékozta­tási rendszert telepítettek. 1985-ben a 2-es terminál is megnyílt. 2006 tavaszán felmerült, hogy a repülőteret Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Föld­rajzinév-bizottság nem támogatta. A repülőtér 2011-ben vette fel a világhírű zeneszerző, Liszt Ferenc nevét a születésének 200. évfordulója alkalmából. 

A 2010-es években jelentős fejlesztések valósultak meg, például­ új utasmóló épült, és modernizálták az infrastruktúrát. Az évente több mint 10 millió utast kiszolgáló légikikötő tavaly ismét a magyar állam tulajdonába került, miután 3,1 milliárd eurót fizettek a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 80 százalékáért.

– A magyar gazdaságpolitika egyik alapja a gazdasági semlegesség, ennek megvalósításához fontos volt a repülőtér visszavásárlása – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 75. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett ünnepségen. Nagy Márton úgy értékelte, a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb gazdaságtörténeti siker, hogy a magyar állam visszavásárolta a Budapest Airportot. Szerinte a visszavásárlásra azért is szükség volt, mert a repülőtér kritikus infrastruktúra, így magyar többségi tulajdonban a helye. A miniszter szólt arról is, hogy a repülőtér sokkal több egy egyszerű közlekedési csomópontnál, kapu a nagyvilág felé. A miniszter ismertette, hogy 75 év alatt a budapesti repülőtéren több mint 302 millió utas fordult meg, és 3,1 millió tonna árut továbbított. Mostanra a repülőtér dolgozói 60 ezer utasnak segítenek naponta, ami meghaladja a nyitás évében regisztrált egész éves forgalmat. 

Nagy Márton ismertette, hogy a repülőtér minden eddigi rekordokat megdöntve, 17,6 millió utast fogadott 2024-ben, ami mintegy 20 százalékkal meghaladta a 2023-as értéket. A nyári szezonban 200 járat közlekedik, mintegy 130 célállomásra. A miniszter méltatta Ferihegy teherforgalmának teljesítményét is, a tavalyi 300 ezer tonna áru szállítása 50 százalékkal több, mint 2023-ban volt, és a repülőtér a régió legfontosabb légiáru-gyűjtőközpontja. A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér adásvételi szerződésének megkötésekor piaci szakértők úgy számoltak, hogy 16,5 év alatt térül meg a vásárlás. Most úgy tűnik, az idő jelentősen lerövidül, az előzetes várakozásokat a repülőtér több tekintetben is felülteljesítette – emelte ki a miniszter. 

∗ 

A Budapest Airport története során kétszer is elnyerte az Európa legjobb repülőterének járó díjat, a régiós áruelosztó központ szerepét támogató világszínvonalú infrastruktúrája több rangos elismerést tudhat magáénak, és fenntarthatósági törekvései is a globális élmezőnyben vannak.