Kétélű kard

A világjárvány előtt minden nyáron feltűntek a közöségi médiában a „Turisták, haza!” falfeliratok. A túlturistásodás kifejezése először 2012-ben jelent meg. Jelentése, hogy adott időben, adott helyen a turisták számottevő többségben vannak a helyi lakossághoz képest, és számuk meghaladja a terület ellátóképességét. A piackutató Skift 2016-ban már hivatalosan használta a kifejezést, de a nemzetközi sajtóban csak egy évvel később terjedt el, mikor Barcelona-, Velence- és Dubrovnik-szerte graffitik kezdték hirdetni, a helyi lakosság mennyire nem kedveli az időszakos látogatókat. 

Turisták, haza! 

A megnövekedett látogatószám okai között az Airbnb, a fapados repülőjáratok és a hajóutak terjedése, a filmek és sorozatok helyszínei, illetve a közösségi média áll. A fapados repülés és a hajóutak relatív olcsósága az utazási költséghatékonyságot eredményezte. Az olyan sorozatok, mint a Trónok harca, milliókat vonzott a forgatási helyszínekre, így az egyébként is népszerű Dubrovnik látogatottsága a sorozat nyolc évada alatt megsokszorozódott. A közösségi média népszerűségével megjelent az Insta-turizmus, amelynek köszönhetően verseny alakult ki az influenszerek, illetve a jövendő véleményvezérek között, hogy ki tud minél több híres látványosságról fotót közölni.

Mindennek következtében a nemzetközi turizmus több mint kétszeresére nőtt 2000 és 2019 között. A pandémia példátlan visszaesést hozott, az utazási korlátozások feloldásával azonban újra erőre kapott az iparág, és 2024 végére a nemzetközi turisták száma meghaladta a világjárvány előtti szintet. Csak a hajóutakon részt vevők száma hét százalékkal lett több tavaly a pandémia előttinél: 2024-ben elérte a 31,7 millió főt. Az előrejelzések szerint 2027-re közel 40 millió lesz. 

Az idén Spanyolország, Olaszország és Portugália uralja a globális utazási térképet. Több tízmillió látogatót vonzanak a világ minden tájáról. Spanyolország előtt csak az Egyesült Királyság áll, körülbelül 18,4 millió turista érkezik, az összes látogató húsz százaléka. Németország 13 millióval ezüst-, Franciaország 11,9 millióval bronzérmes. Az Egyesült Államok egyre több turistát küld, akiket a könnyen elérhető repülőjáratok miatt csábítanak a spanyol borvidékek, a történelmi városok és a kulináris élmények. Az olaszok, hollandok, írek, svédek és svájciak is gyakori érkezők, és érdekesség, hogy egyre több a kínai turista: 2025-ben Spanyolország a kínaiak 36 százalékos növekedésével számol. 

Olaszország első osztályú európai úti cél – a magyarok is szívesen látogatják Horvátország tengerpartjai mellett. Németország a legfontosabb piac, eddig 1,2 millió német turista érkezett, de a nyár még csak most kezdődik az iskola véget értével. A németek jellemzően­ az északolasz régiókat részesítik előnyben (Trentino, Veneto és Dél-Tirol), amelyek az alpesi bájt ötvözik az olasz ízekkel és életérzéssel (Dél-Tirolban még nyelvet sem kell váltaniuk). Franciaország és az Egyesült Királyság is több millióval járul hozzá Olaszország látogatóihoz, főleg a romantikus velencei kiruccanásokat, illetve a toszkán és az Amalfi-parton eltöltött családi nyaralásokat keresik. Az Egyesült Államok az első öt között van, Rómától Firenzén át Szicíliáig látogatják és eszik végig a nevezetességeket. Svájc, Ausztria és Hollandia turistái pedig a közelség miatt választják Olaszországot. 

Veszélyes növekedés 

Portugália mediterrán tengerpartja ugyan jóval kisebb társaiénál, ám a globális turizmusban mégis előkelő helyen szerepel, köszönhetően a sokszor hűvösebb óceáni-mediterrán klímájának és látványosságainak. 2025-ben az Egyesült Királyságból és Spanyolországból érkeznek a legtöbben. A spanyolok gyakran utaznak szárazföldön Lisszabonba és Portóba, vagy hétvégi kiruccanásokra a déli Algarve régióba. Németország, Franciaország és az Egyesült Államok szerepel még az első öt kibocsátó ország között. Az Egyesült Államok négy-öt millió turistaéjszakai tartózkodással a portugál turisztikai ágazat egyik fő növekedési motorjává vált a 2023–2025-ös időszakban. Brazília és Hollandia is jelentősen hozzájárul a számokhoz. Portugália összességében idén kilencszázalékos turisztikai növekedésre számít. 

Az üzletágat korábban akkor tartották sikeresnek, ha folyamatos növekedést generált, ezért a döntéshozók nem fordítottak elég figyelmet a lakosságra gyakorolt hatásra. A 2017-es botrányok nyomán kezdett változni a kép, a pandémia pedig felbátorította a helyieket, hogy erőteljesebben lépjenek fel a túl sok ember ellen. Csak Barcelonába például tavaly 26,1 millió turista érkezett, ami több mint tizenötszöröse az 1,7 milliós lakosságnak. Ennek is köszönhető, hogy június közepén több tucat városban tüntetések voltak Spanyol-, Olaszország- és Portugália-szerte. A tiltakozók főként a lakhatási és a környezeti válságot emelték ki. A lakhatás kapcsán a rövid távú bérlemények okozzák a problémát. Barcelonában például 2015-ben a hosszú távú lakáskiadás 11 eurót hozott éjszakánként, míg az Airbnb 71-et. Így a helyi lakosok először meglévő bérleményeiket, majd minden talpalatnyi földet a rövid távú kiadásra fordították. Ez soha nem látott szűkösséget hozott a lakáspiacon, ami áremelkedést okozott, illetve a folyamatosan cserélődő látogatók szétzúzták az addigi közösséget. 

A környezetvédelmet illetően régóta tudni, hogy a turisztikai ágazat felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 8,8 százalékáért. Ez főként a légi közlekedésből, valamint a tengerjáró hajók víz- és hulladékkezelési szokásaiból tevődik össze. A repülőjegyek ugyan drágulnak, ám a hajózás összességében egyre megfizethetőbbé válik. A hajóutakon utazók száma világszerte elérte a 31,7 milliót 2024-ben, ami hét százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet. Az előrejelzések szerint ez a szám 2027-re közel 40 millióra fog emelkedni. 

A tiltakozás az ellehetetlenedő munkahelyi körülményeket is érintette, ám e tekintetben a Louvre dolgozóinak június 16-i spontán sztrájkja nagyobb visszhangot váltott ki. Az alkalmazottak szerint tarthatatlanok a körülmények, mivel a múzeumot utoljára 1980-ban újították fel, amikor négymillió látógatóval számoltak, 2024-ben azonban 8,7 millió érkezett. Emmanuel Macron elnök ezért jó ideje ígéri, hogy a Mona Lisát külön teremben állítják majd ki, ahova csak időpontra lehet érkezni, és új bejárat készül a Szajna felől, hogy tehermentesítsék a piramist. A dolgozók azonban azt mondják: nem tudnak 2031-ig várni, többek között, mert a klímaváltozás miatt a piramis üveghatása elviselhetetlen. 

Mennyiség és minőség 

Szintén nagy tiltakozást váltott ki Jeff Bezos, az Amazon alapítója és Lauren Sanchez újságíró velencei esküvője. A szertartás pontos időpontját ugyan titkolják (június 23. és 28. közé tehető), de a helyiek szerint a város így is „vidámparkká” változik a hírességek miatt. A tiltakozók egy csoportja még „Nincs hely Bezosnak!” feliratú transzparenst is felragasztott a Rialto hídra. 

A városok összességében egyre inkább igyekeznek tenni a túl sok turista ellen. Barcelona 2028-ra teljesen betiltja az Airbnb-t, országszerte pedig 66 ezer rövidtávúlakás-ajánlattal lesz kevesebb. Santorini, Velence és Brugge maximálja a turisták számát és bevezeti vagy komolyan emeli a rájuk vonatkozó adókat. Pompejibe már most is csak napi húszezer ember léphet be. Ibiza a hajók kikötését korlátozza. Prága az óvároson kívüli történelmi látnivalókat ajánl. Firenzében igyekeznek a kevésbé látgatott toszkán vá­ro­sok­ra irányítani a figyelmet. Összességében látható, hogy az európai helyszínek rájöttek, a turizmus kétélű kard: komolyan hozzájárulhat egy terület gazdaságához (például Barcelonában a GDP 12 százalékát adja), de éppen azt tönkreteheti, ami miatt a látogatók érkeznek. Ezért a városok döntése, hogy a minőséget választják a mennyiség helyett. Ez turisztikai korlátozásokat és magasabb árakat jelent, ami újabb látogatószám-csökkentő erővel bír. Ám míg ez az átlag angol­szász vagy nyugat-európai turistát kevésbé viseli meg, a kelet-európai közönség igencsak megérzi.