Lila-fehérben

– A napokban galamberegetéses felvonulással, koszorúzással, ökörsütéssel a régi és jelenlegi sportolók jelenlétében emlékeztek az alapító Goll Jánosra. Mindig fontos volt az elődök nagy tette? 

– Minden évben koszorúzunk az alapítás helyszínén, egy újpesti, Szent István téri ház oldalára kihelyezett emléktáblánál, és minden ötödik évben meghívjuk az egykori és mai versenyzőket egy meghitt megemlékezésre. Ez legutóbb elmaradt a Covid-járvány miatt, így most a 140 éves évforduló valóban nagy ünnep volt felvonulással a stadiontól az emléktábláig, aztán az önkormányzattal közösen sokféle program, főzés, ökörsütéses dínom-dánom várt minden érdeklődőt itt, Újpesten. Nagyszerű emberek hozták létre ezt az egyesületet. 

– Sok mindent tudnak az alapítás előzményeiről, és a kezdeti szándékokról? 

– Olyannyira, hogy még helytörténészt is bevontunk a múlt megismerésére. Újpest 1840-ben jött létre. A község kezdetben lassan fejlődött, fellendülését az első magyar lóvasút hozta. A minőségi tömegközlekedés rengeteg új lakót vonzott a főváros északi szomszédságába, a település pedig a következő két évtizedben iparos-polgári nagyközséggé fejlődött. A váci országút környékén létrejött utcákon kisebb üzemek, előkelőbb pesti családok kertes nyaralói és földszintes polgári házak váltották egymást, míg a Baross utca két oldalán, egészen a Megyeri útig szőlőskertek uralták a tájat. Hamar létrejött az a polgári réteg, mely mindent megtett a település előrejutásáért. A jótékony célú népünnepek szervezői hol bölcsődére, hol árvaházra, hol templomépítésre gyűjtöttek. A sportolni vágyó fiatalok például rendre összegyűltek az Ujpesti Zeneművelő Egyesületet is megalapító, a Budapesti Torna Clubban alelnöki pozíciót betöltő Goll János házában, ahol az alapítandó tornaegylet ügyeit vitatták meg. A szervezőbizottság 1885. június 16-ra a templomtéri (ma: Szent István tér) elemi iskola igazgatói épületébe hirdette meg alakuló közgyűlését. A helyszínen megjelenő sportemberek kimondták az új klub megalakulását. A klub jelszava: Épség, Erő, Egyetértés lett.

– Sokak életét meghatározta a sportklub. Például az önét is, hiszen majdnem ötven éve kapcsolódik az UTE-hoz. 

– Valóban, 1976-ban jöttem versenyzőként ide. Voltam még az öttusázóknál összefogó edző, szertáros, szakosztályvezető-helyettes, majd huszonöt éve klubigazgató. 

– Az egyik beosztása megragadta a figyelmemet. Mit jelent az, hogy összefogó edző? 

– Az öttusa összetett versenysport, amely öt sportágból: lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból áll össze. Az összefogó edző a sportágakat koordinálja. Ha minden edző a feje után „csapágyasra” hajtja a gyereket, akkor abból valószínű, hogy nem lesz igazi eredmény, szükséges meghatározni, hogy ma futás van, holnap úszás lesz, holnapután egyet vívunk, aztán lovagolunk. Egyensúlyban szükséges tartani az öt sportágat, mert ha minden edző a saját számát túlságosan hajtja és erőlteti, attól nem biztos, hogy sikeres öttusaeredmény születik. 

– Kezdetben a tornaoktatás mellett a vívás és céllövés gyakorlását jelölték meg célként az alapítók, majd az atlétika is bekerült az űzött sportágak sorába. Egyre több szakosztályuk lett. A labdarúgás iránti érdeklődés világszerte meghatározó. Mikortól lett labdarúgó-szakosztályuk? 

– Új sportág jelent meg Budapesten 1897-ben, a futball. A diákok 1899-ben egyesületet alapítottak Újpesti Football Club néven, a klub színeinek pedig a lilát és a fehéret választották, majd 1901. február 11-én az Újpesti FC beolvadt a századfordulón működési nehézségekkel küzdő klubba, az Újpesti Torna Egyesületbe. Összességében az UTE az alapítása óta a magyar sport egyik legeredményesebb és legsokszínűbb klubjává vált húsz aktív szakosztállyal, számtalan olimpiai bajnokkal, 13 jégkorongbajnoki címmel, több mint száz év megszakítás nélküli NB I-es futballtagsággal, BEK-elődöntővel (1974), közép-európai kupákkal, legendás labdarúgó- és vízilabdacsapatokkal, és ami a legfontosabb: generációkon átívelő utánpótlás-neveléssel és értékközvetítéssel. 

– A labdarúgó-szakosztály ma már önállóan működik. Miért? 

– A labdarúgó-szakosztály 1998 óta működik önállóan, ezt egy törvényi rendelkezés írta elő. Az anyaklub viszont úgy gondolta, hogy tulajdonosváltások, külső üzemeltetők bevonása esetén is legyen kisebbségi tulajdonos, és bár azzal a néhány százalékkal a működésbe nem tudunk beleszólni, de vannak olyan száz százalékhoz kötött döntések, amelyeknél döntő szavunk lehet. A címer, a csapat színe, a pályarendszer megváltoztatása terén megkerülhetetlenek vagyunk. 

– Apropó, címerügy! Ez nagy történet. Nem is akármilyen. 

– Ez a kis tulajdonrész volt a szerencsénk, mikor csődbe ment a kft., a játékjogot át kellett menteni, és az eredeti címer megvédésekor is hasznunkra vált. A belga tulajdonos más címert akart, és egészen az alkotmánybíróságig ment a pereskedés, amit végül megnyertünk. A címervita nagy vihart kavart, lehet, nem jó erről egy ünnepi cikkben beszélni. 

– Dehogynem! A 140 éves múlt, a hagyományok tisztelete, az eredeti klubcímer megőrzése talán az egyik legfontosabb szimbolikus ügy. 

– A belga tulajdonos a hagyományokat nem vette figyelembe, és 2017 júliusában az újpesti csapat új címert mutatott be, amely állítólag szurkolói szavazatok alapján lett kiválasztva, leleplezése után mégis tüntetni kezdtek a csapat rajongói. A választással nem értett egyet az Újpest FC-ben kisebbségi tulajdonos UTE sem, így bírósághoz fordultunk, első fokon azonban elvesztettük az ügyet, ezért a cégbíróságot, kúriát,­ alkotmánybíróságot is megjárta az ügy, egy közel öt évig húzódó vita keletkezett. A szurkolói klubok is megosztottá váltak, nem voltak ismertek a szán­dé­kaink,­ előfordult, hogy az én személyem ellen is tüntettek. A nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügy lezárult, az 1885-ben megalkotott címer a mi címerünk. 

– Hányan sportolnak az UTE-nél? 

– Az igazolt sportolók száma kétezer, 400 a tandíjat fizetős sportoló, a fociklubnak átadtunk ezer gyermeket, abból hatszáz igazolt sportoló, s négyszáz tanfolyamos, a sportággal ismerkedő gyerek. 

– A sportolók elismerése nagyon fontos, erről tanúskodik a kiválóságok bekeretezett képe a hosszú folyosókon, míg ideértem az irodájához. 

– Több felületet üzemeltetünk: weblapot, face­bookos főoldalt, szakosztályi portálokat, már a TikTokon is fent vagyunk, ahol igyekszünk a sportolóink eredményeit bemutatni, s van egy baráti kör szakosztályunk is, amelynek tagja sok volt sportoló is. A kollégáim olyan sportolókat is felkutatnak, akikre már sokan nem emlékeznek, s a sportmúltjukat felidézve a különféle kommunikációs csatornákon gratulálunk például a születésnapjukhoz. 

– Ez nem is egyszerű ügy, hiszen a bejáratnál láttam Bene Ferenc és Szusza Ferenc labdarúgók szobrát. Ki ne hallott volna róluk? De vajon hányan tudják azt, hogy a legutóbbi olimpián taekwondóból aranyérmesek lettünk? 

– Az kétségtelen, hogy a labdarúgás mindent visz. Igazoltsportoló-számban, népszerűségben, így ismertségben is. Az a szakmai hitvallásunk, hogy minden sportolónál a maximális módszereket alkalmazzuk, mindenki a saját tehetségével a képességeihez mérten bontakozhat ki. Hogy világbajnok lesz, vagy két évig sportol, s egészséges lesz, majd szurkol az egyesületnek – ez sok mindentől függ. Erre szokták mondani, nem elég tehetségesnek és szorgalmasnak lenni, ahhoz, hogy valaki világ- vagy olimpiai bajnok legyen, azért a családi háttér, az életvitel, a baráti kör és a szerencse is közrejátszik. Igyekszünk az eredményességet hirdetni, a példaképekre nagy szükség van. 

– Mi a küldetésük? 

– Az alapcélunk az, hogy sportolási lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az újpesti, észak-pesti régióban. A sok szakosztály azért jó, mert mindenki találhat olyan sportágat, amely a testfelépítésének, érdeklődésének megfelel. Az eredmények arra jók, hogy példaképeket lehet a gyermekek elé tenni, látod, ő itt élt, s világbajnok lesz, akár te is lehetsz egyszer az. Minden korosztályhoz vannak szakedzőink. Elsők voltunk abban a programban, amely a sportágválasztást segíti. Az általános iskolai elsős és másodikos gyermekeket összeszedjük az iskolákból, busszal idehozzuk, s a szülő értük jön, hazaviszi őket. Évenként öt-öt sportágat megismernek, a labdajátékokkal kezdik, majd az atlétika és a küzdősportok következnek. A sportágválasztás lényege, kiderül, hogy a tíz sportágból kinek mihez van testi adottsága és kedve. 

– Nem lehet könnyű gazdálkodni. 

– A létesítmények megújítása egy kormányprogramnak köszönhetően megtörtént, sőt új beruházások is történtek. Nem kacsalábon forgó beruházások, de XXI. századi színvonalúak. Kétségtelen, hogy társadalmi szervezetként akkor tudunk működni, ha a társadalom támogat minket. Ez jelenti az önkormányzat támogatását, a sportminisztérium gondoskodását is, hiszen ezeket a létesítményeket nem lehet fenntartani piaci alapon. 2010-ben kötöttünk egy támogatói szerződést az önkormányzattal, s az állam is támogat minket, ez vonatkozik az üzemeltetésre, s a sportfinanszírozásra is. A kormány sportpolitikája szerencsére segít minket.