Nemzetmentő irodalmár
110 éve született Pósa Lajos tanár, költő, lapszerkesztő.
![](https://cdn.szabadfold.hu/2024/07/llyMdIknDIJ39wZuEAGUNJK-W8_zrXnPVnXkIC6TlgQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ3YmE3YzJmOGYxNjQzMmVhZTkwYTQwMjkwMWRiMzU3.jpg)
110 éve született Pósa Lajos tanár, költő, lapszerkesztő.
Megújult az OSZK Jeles napok nevű digitális gyűjteménye.
Megújult az OSZK Jeles napok nevű digitális gyűjteménye.
Hatvan éve adták át a fővárosban az Astoria aluljárót.
Hatvan éve adták át a fővárosban az Astoria aluljárót.
Alapítójára emlékezik a Magyar Állami Népi Együttes.
Alapítójára emlékezik a Magyar Állami Népi Együttes.
Ha azt mondjuk, Madách, akkor a magyarok zöme egyből ezt vágja rá: Az ember tragédiája. Utolsó mondata – „Mondottam, ember:küzdj és bízva bízzál!” – a legismertebb irodalmi idézeteink közé tartozik. A 200 évvel ezelőtt, 1823. január 20-án született Madách
Ha azt mondjuk, Madách, akkor a magyarok zöme egyből ezt vágja rá: Az ember tragédiája. Utolsó mondata – „Mondottam, ember:küzdj és bízva bízzál!” – a legismertebb irodalmi idézeteink közé tartozik. A 200 évvel ezelőtt, 1823. január 20-án született Madách
Száz éve város Salgótarján. Oly erős iparral bírt, hogy még Amerikában is jegyezték a vasmű részvényeit, s mi maradt belőle mára? A világ változásainak mérője a főtéren álló Karancs Szálló, amely jól jelképezi a hanyatlást. Évtizede üres már. Odatették. H
Száz éve város Salgótarján. Oly erős iparral bírt, hogy még Amerikában is jegyezték a vasmű részvényeit, s mi maradt belőle mára? A világ változásainak mérője a főtéren álló Karancs Szálló, amely jól jelképezi a hanyatlást. Évtizede üres már. Odatették. H
Az irodalomtörténész megpróbálja kinyitni az áporodott szagú gyászházzá vált irodalmi pantheon ablakait – majd’ száz éve így fogalmazott Móricz Zsigmond. Ezt a „legendahántást” választotta küldetésül és könyvének címéül a szépíró-tanár Milbacher Róbert is
Az irodalomtörténész megpróbálja kinyitni az áporodott szagú gyászházzá vált irodalmi pantheon ablakait – majd’ száz éve így fogalmazott Móricz Zsigmond. Ezt a „legendahántást” választotta küldetésül és könyvének címéül a szépíró-tanár Milbacher Róbert is
A világ első nemzeti parkját köztudomásúlag Amerikában alapították.
„Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja” – írta 1825-ben a Magyar Kurír, hogy aztán jó húsz évvel később átadják Magyarországon is az első vasútvonalat Pest és Vác között. Az éppe
„Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja” – írta 1825-ben a Magyar Kurír, hogy aztán jó húsz évvel később átadják Magyarországon is az első vasútvonalat Pest és Vác között. Az éppe