Visszatért az űrhajós

Kapu Tibor, aki az Axiom–4 küldetés tagjaként június 26-án indult el az űrbe, kiemelte: büszke arra, hogy számos előremutató és innovatív kísérletet végez az űrállomás fedélzetén, és a misszió összesen hatvan kísérletéből legalább huszonöt magyar kutatóktól, egyetemektől, vállalatoktól érkezett a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében – írta meg az MTI. „Gyakorlatilag miénk, magyaroké a legmagasabb szám, amire méltán vagyunk büszkék. Hiszem, hogy azok a kutatók, akik a HUNOR programban közreműködtek, meg fogják találni a helyüket a versenypiacon is” – jelentette ki. 

Felidézte, komoly kihívást jelentett számukra, hogy az eredeti tervekhez képest két hetet csúszott a felbocsátás, és ennyivel hosszabbodott meg a karantén is négyük számára. „Szerencsére a személyzettel jól bírtuk a helyzetet, még élveztük is. Amikor elindult a visszaszámlálás, nehéz volt elhinni, hogy végre valóban megtörténik, és volt egy tíz-tizenöt perc, aminek a végén 13 másodpercre voltunk attól, hogy ezt az eseményt is ­elnapoljuk. Maga a felbocsátás, a 8,5 percen keresztüli robaj sokkal hangosabb, gyorsabb, mint azt előzetesen gondoltam, végig mosolygás volt, majd egyszer csak csend és súlytalanság” – idézte fel Kapu Tibor. 

Megjegyezte, hogy folyamatos csodát és izgalmat él át, és bár sok képet látott korábban a Földről, de nincs, ami vissza tudná adni, mennyire gyönyörű, fényes és színes a bolygónk. „Amikor lemegy a nap, minden narancssárga, amikor besötétedik, akkor pedig tengerészkék. Kilencven perc alatt megkerüljük a bolygót, minden öt percben történik valami, ami korábban nem. Vannak viharok, szelek, felhők, de innen fentről teljesen máshogy néznek ki” – tette hozzá. 

Elképesztő érzés 

A magyar űrhajós kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az út, amit ő bejárt, nem egy emberé, hanem a teljes magyar nemzet küldetése. „Kis nemzetként megvalósult egy álom, itt vagyok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. Elképesztő és menő érzés volt a saját és édesapja nevével, zászlónkkal ellátott szkafanderrel utazni.” 
A Nemzetközi Űrállomáson őt ért kihívások közül azt emelte ki, hogy rendkívül könnyű ott elhagyni dolgokat, és nehéz fókuszálni, a mostani sajtóesemény előtt nem sokkal még egy pszichológiai kérdőíven, azelőtt egy kísérleten kellett dolgoznia. Hozzátette: ruhát hajtogatni lehetetlen a fedélzeten. „Nagyon szeretnénk, ha tovább folytathatnánk a programot. Az elmúlt három-négy évben számos kutató, orvos és mások dolgoztak sokat azért, hogy megtanuljuk egy űrhajós kiválasztását és felkészítését. Az űrkutatás hatalmas lehetőség a terület minden jelenlegi és jövőbeni szereplőjének és a fiatalok számára a jövőben" – mondta a magyar kutatóűrhajós. 

A tehetségek földje 

Tizenhat általános és középiskolás gyermek kérdezett Kapu Tibor kutatóűrhajóstól a minap a győri ­Mobilisben, a Széchenyi István Egyetem, a Mobilis Interaktív Él­­mény­központ, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Csillagközi Kapcsolatok Napja elnevezésű programján. A rendezvényen – amelyen mintegy háromszáz gyermek vett részt – tízperces kapcsolat jött létre a Mobilis és az ISS között egy egyesült államokbeli, marylandi földi állomáson keresztül, mivel az ISS akkor haladt el Észak-Amerika felett. 
A kapcsolat létesítése előtt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője online tartott köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy történelmi pillanatban vagyunk, amikor Kapu Tibor személyében „egy kutatóűrhajós mérnök végez magyar elmék által kigondolt, magyar alkotók, kutatók, mérnökök által létrehozott kísérleteket, feladatokat, gazdagítva ezzel az egész magyar tudományos életet”. Kiemelte: a legfontosabb az, hogy kézzelfoghatóvá teszi és közel hozza mindenki számára azt, hogy Magyarország a tehetségek földje, ahonnan sokan tudtak már az emberiség javát szolgáló eredményeket felmutatni. 

A gyermekek kérdéseire válaszolva Kapu Tibor elmondta, hogy hogyan védekeznek a káros sugárzástól, hogy a felbocsátás előtt inkább izgatott volt, mert csúsztak két hetet, és amikor az indítóálláson voltak már, ott is volt olyan pillanat, amikor 13 másodpercre voltak attól, hogy elnapolják a startot. Úgy folytatta, hogy amikor a technológia már készen áll rá, szívesen csatlakozna egy Mars-expedícióhoz, az űrbe Túró Rudit vinne magával, és álmodott már a családjáról, a személyzetről és a munkájáról is az ISS fedélzetén. Kitért arra is, hogy reményei szerint az a munka, amit az ISS fedélzetén végez, segítségére lesz majd azoknak, akik a Földön végzik tudományos munkájukat. 
Kapu Tibor meglátása szerint az űrben egyszer lesznek házi macskák, bár ő a kutyáknak jobban örülne, és van az űrállomáson egy-két olyan hely, ahová néhány órára el lehet bújni. Egy idegen civilizációnak pedig a zenét és az ételeket mutatná meg először, mert tapasztalatai szerint e két dolog tudja a legjobban összehozni az embereket is. 

Stratégiai kérdés 

Magyarországnak az űrkutatásban való részvétele stratégiai kérdés, a versenyképesség szempontjából ezen a területen fontosabb a valós tudás és a valós kompetencia megszerzése, fenntartása és birtoklása, mint bárhol máshol – hangsúlyozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője a Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár által készített podcast minap közzétett adásában. 

Ferencz Orsolya szerint nagy befektetési potenciállal rendelkezik az űrkutatás, az Európai Unió versenyképességi jelentése, az úgynevezett Draghi-jelentés számos helyen említi a világűrt valamilyen összefüggésben a versenyképességgel. Thierry Breton, aki az előző ciklusban a területért is felelős uniós biztos volt, hangsúlyozta azt, hogy nagyságrendekkel többet kell költenie az Európai Uniónak a teljes GDP-jéből, költségvetéséből a világűr kutatására – mutatott rá a miniszteri biztos. 
Az űrállomáson többek közt azt vizsgálják, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen. A cél az emberi űrutazás jövőjének biztonságosabbá tétele – tette hozzá. Ferencz Orsolya szerint Peggy Whitson parancsnok is elismerte, hogy fantasztikus dolgokat csinál a magyar űrhajós, aki sokat dolgozik, szigorú munkabeosztás szerint.

A miniszteri biztos elmondta: miután Kapu Tibor visszatér az űrből, pár hétig regenerálódnia kell, és majd utána indul el a munka: számítanak rá mint kutatóra és mérnökre. Sok kísérlet csak a visszatérés után indul el, az adatok értékelése a kísérletgazdák feladata lesz elsődlegesen. A program nem ér véget akkor, amikor az űrhajó landol, hanem minimum 2026 végéig tart. Ferencz Orsolya szerint a HUNOR-csapat – amely több száz szakemberből áll – egy olyan új kompetenciát épített ki és birtokol, amellyel a kiválogatás-kiképzés piacán versenyképesen tud részt venni. A magyar szakemberek saját kézikönyvet hoztak létre, amely sok mindenben egyezik a nemzetközi sztenderdekkel, de vannak benne újítások, innovációk.