Fényjáték az égen
A pirotechnikai eszközök több ezer éve bűvölik el az embereket. Csodálják a látványt, szellemeket űznek hangjukkal, és minden tiltás és baleset ellenére rendszeresen játszanak a tűzzel. December utolsó estéjén pedig a városok egyként fordulnak az ég felé, mert a tűzijáték a közös időmérő, amely Bangkoktól Londonig, Sydneytől New Yorkig egyesíti a szilveszterezőket.
Kép: A Harbour Bridge-ről csak éjfélkor lőnek fel rakétákat
A szilveszteri tűzijátékot tartó városok ma már nem hivatalos világversenyt szerveznek: ki tudja a legemlékezetesebben megvilágítani az újévi eget. Az új év ünneplése jóval régebbi, mint bármelyik modern nagyváros, már az i. e. 2000 körüli mezopotámiai feljegyzések is beszélnek évfordulókról. A forma persze változott. Ma zene, buli és hosszú vacsorák után világítjuk ki az eget.
Velez Csaba pszichológus szerint a tűzijáték az ember gyermeki énjére hat. Minden fényrobbanásban benne van a gyermeki vagy ősemberi rácsodálkozás a szépségre, amit tovább erősít egy misztikus élmény, hogy egy kis tubusból akár tíz olyan lövés származhat, ami szétterül az égen és akár az egész város hallja.
Sydney – mint a szilveszteri tűzijátékok egyik fővárosa – talán ezért is nem is egy, hanem rögtön kettő tűzijátékkal ünnepel. Este kilenckor családbarát műsort ad a korán nyugovóra térő gyerekeknek, éjfélkor pedig a nagy finálét lövik fel. A Harbour Bridge csak az éjféli show-ban szerepel. Évről évre óriási tömeg keresi fel a kikötő környéki parkokat, kilátópontokat, és aki teheti, hajóról nézi a fényjátékot.
Szingapúrban a Marina Bay a kulcsszó: felhőkarcolók és vízparti sétányok adják az ikonikus, a város multikulturális karakteréhez illően a show mellé a fesztiválhangulatot, amelyhez zenei programok és partihelyszínek társulnak. Bangkok szintén a bulizók kedvence, a parton egyszerre futnak a helyiekre és a turistákra szabott ünnepi programok. Ho Si Minh-városban a belvárosi utcazaj keveredik élőzenével és utcai előadásokkal, itt a tűzijáték ráerősít a városra, visszatükrözi annak nyüzsgését.
Utazási listák élén
Európa minderre történelmi díszlettel válaszol. Londonban a Temze a színpad és a London Eye a központ. Amikor Big Ben elüti az éjfélt, Európa leglátványosabb és leghosszabb show-ja veszi kezdetét. A brit főváros eleinte csak Edinburghgel versenyzett, amely nemcsak mesés tűzijátékot lőtt a várból, de skót zenei és utcai programokkal csalogatta a turistákat, több éve viszont kifejezett célja, hogy a kontinens legnevesebb tűzijátékát mutassa be. Különösen versenyzik például az elegáns franciákkal, akik az Eiffel-toronyról lőnek rakétákat.
Aki a langyos angol sör helyett az ízesebb csehre vágyik, az Prágát választja, ami szintén a folyóval és a város sziluettjével dolgozik: a Károly híd és a vár környéke adja a tűzijáték hátterét. Van, ahol a show még személyesebb. Reykjavíkban a tűzijáték részben közösségi vállalás, a városlakók is hozzájárulnak a látványhoz. Ezenkívül közösségi máglyákat is gyújtanak, amivel erősítik, hogy nem pusztán néznek valamit, hanem együtt hozzák létre azt.
A déli féltekén Fokvárost és Rio de Janeiróban a Copacabana Beachet érdemes meglátogatni szilveszterkor. Az előbbi esetén a Tábla-hegy kontúrja, zene és ételpiac várja az érdeklődőket, az utóbbinál pedig milliók gyűlnek össze, hogy a tűzijáték alatt szambázzanak.
Észak-Amerikában a New York-i szilveszter kihagyhatatlan, ahol 1907 óta emelkedik fel a Times Square gömbje. Akár egymillió ember is összegyűlhet a téren. A feketeöves látogatók szerint érdemes jól felkészülni az estére vastag öltözettel, enni- és innivalóval, illetve akár pelenkával is, mivel a helyszínen nem találni nyilvános illemhelyet.
A digitális utazási platformok listákba gyűjtik a legnevesebb helyszíneket, amelynek közös nevezője, hogy a tűzijáték minden évben látványosabbnak ígérkezik, mint a megelőző. Magyar városok egyelőre nem kerültek fel a listára, nálunk az augusztus 20-i tűzijáték a meghatározó. A magánházak viszont rendszeresen vásárolnak pirotechnikai eszközöket az év utolsó napjára. A szabályozás szerint azok négy kategóriába sorolhatók. Az egyes és kettes kategóriába tartozókat egész évben lehet használni, a hármast viszont csak az év utolsó napján este hattól január 1. reggel hatig. A megmaradt termékeket elvileg vissza kellene vinni, hiszen százezres nagyságrendű bírság járhat már a birtoklásért is, de szakértők szerint nem jellemző, hogy a vásárlók leadnák a fel nem használt eszközöket. Sokan inkább félreteszik és a különféle partik során felhasználják. A megmaradó csomagok leginkább a kamrába kerülnek, mert a többség úgy véli, „úgyse keresi senki”. Ha valakinek nincsenek rosszakarói, akkor valóban így van.
Lőni vagy nem lőni?
Az első kategóriába sorolható eszközök legfontosabb kritériuma, hogy nem hagyhatják el a földet. Ezekben kicsi a hatóanyag-tartalom, a földön csörögnek, recsegnek, kattognak és villognak. A második kategóriába az 500 grammnyi hatóanyagot meg nem haladó eszközök tartoznak, efölött kezdődik a harmadik kategória, a negyedik pedig csak profi felhasználás esetén vehető igénybe. Ugyanakkor már a második kategóriába tartozó termékek is tudják a nagy tűzijáték érzését imitálni. Ezek a dobozban található, egy gyújtózsinórra fűzött tűzijátékbombák (16-25-30-50 darab csomagolástól függően) kicsiben ugyanolyan pálmákat és fűzfákat rajzolnak, mint a hivatalos eseményeken. Egy 15-20 másodpercig tartó műsor ezekből néhány ezer forint környékén már elérhető. Egy öt-tíz perces show viszont több százezres nagyságrend. A hármas kategóriájú rakéták, római gyertyák, szikraszökőkutak, pörgettyűk, forgattyúk, tűzijátékbombák és -telepek nagyobb lövésszámmal, kaliberrel és hatóanyag-tartalommal rendelkeznek, mint az egész évben használható eszközök. A hármas kategória esetében az ár is magasabb.
A közösségi médiában rendre komoly hullámokat vet, amikor egyes vélemények dicsérik a házi tűzijátékozást, kérdéses ugyanis a védett környezet, illetve az állatok jólléte. Előfordul, hogy egy kutya a füle botját se mozgatja, de ő a kivétel. A házi- és vadállatok többsége megrémül a tűzijátéktól. Az elmúlt évek hivatalos adatai szerint több mint félszáz kisállat veszik el szilvesztereste, és általában nem kerülnek haza. A Groupama Biztosító néhány évvel ezelőtti felmérése szerint a gazdik hatvan százalékát zavarja a durrogtatás. Léteznek ugyanakkor kutyabarát pirotechnikai eszközök, amelyek úgy robbannak, hogy hangjuk mindössze 10 százaléka a szokásos hanghatásnak, ez azonban ritkán elégíti ki a közönséget. Tatán ezért többször választották az a megoldást, hogy nem tartanak tűzijátékot. Előfordult ugyanis, hogy az Öreg-tónál telelő 40-50 ezer vadlúdból mindössze néhány száz madár maradt januárra, mert a többiek elmenekültek a durrogtatás elől.
Egészséges szilveszter
Az ellenzők legfontosabb érve nem az állatok, hanem az emberek egészsége. A tűzijáték növeli a szálló por koncentrációját. Német orvosok egyenesen betiltanák a szilveszteri durrogtatást, mivel újév napján a levegő finompor-terheltsége egész évben nem tapasztalható csúcsértéket szokott elérni. Ez ingerli a légutakat, felerősíti a különböző légzőszervi betegségek tüneteit. Az asztmások különösen érzékenyek lehetnek. Ráadásul a színek számos mérgező vagy radioaktív anyagnak köszönhetők. Kadmium, ólom, króm és bárium kerül ilyenkor a levegőbe, amelyek nagyobb koncentrátumban rákkeltőek. Indiában a szálló por állandó koncentrációja miatt ezért csak olyan tűzijátékokat engedélyeznek, amelyek robbanáskor vízmolekulákat szabadítanak fel, és ezek magukba zárják a szálló port. A hazai kereskedelmi forgalomban kapható tűzijátékok elvileg mind alatta maradnak az egészségügyi határértékeknek, és ezt erősíti, hogy összesen csak egy kiló tartható belőlük, ám a vita attól még minden évben fellángol. Az arany középút leginkább az lehet, hogy vagy a nagy eseményekre látogatunk ki, vagy magunk rendezünk kisebb tűzijátékozást a kezdődő év jegyében.
