Ügyészség elé került egy bábolnai ügylet

A Bábolnához tartozó gazdaság privatizációja már régóta a politikai csaták kereszttüzében áll. Az ellenzéki képviselők többször is interpellálták a kormányt az áron aluli értékesítés miatt. A pénzügyminisztériumi választ nem fogadta el a parlament, ám az ügy így sem tisztázódott, ezért utolsó lépésként fordultak a Központi Nyomozó Főügyészséghez Medgyasszayék. A vádak súlyosak. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója úgy tartja, csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) felső vezetésének utasítására dönthetett a privatizációs döntőbizottság a jogszabályokat megsértve a termőföld nyerteséről.

A Bábolna Zrt. megmaradt két gazdaságát, a szendrőit és a kerteskőit, egy kormányrendelet értelmében kellett privatizálni. Az eszköz- és a földvagyonra a rendelet értelmében együttesen kellett pályázni. A földvagyonra a Nemzeti Földalap, majd tavalytól jogutódja, az MNV, az eszközökre a Bábolna Zrt. írta ki pályázatot, s a kandidálóknak mindkét kiírásra ajánlatot kellett tenniük.

Az eljárás során Kerteskőn egy 480 hektáros földterület juttattak magánkézbe. A földvagyonra 5 pályázat érkezett, amiből 3 érvénytelen volt. A két érvényes ajánlat mindegyike 192 millió forintról szólt. A befutó végül a Walter András vezette konzorcium lett. A társaság azért tudott az élre kerülni, mert akadt olyan tagja, aki részvényese volt a Bábolna Zrt.-nek, így haszonélvezeti joga volt az eladásra kiírt földterületekre. Budaiék azonban éppen ezt támadják, mert a pályázati kiírás szerint a vevőnek igazolnia kell helyben lakóságát, míg ennek a feltételnek ez a csoport nem felelt meg.

Szerintük, a konzorcium egyik tagja, a bábolnai önkormányzati képviselő, Cseh László helyben lakóságának igazolását nem fogadhatták volna el, mert a képviselő Bábolnán lakik, 50 kilométerre a földektől, miközben a jogszabály 15 kilométert ír elő. Budai Gyula szerint a kerteskői gazdaság megszerzésénél „a stróman szerepét osztották Cseh Lászlóra, akinek közreműködéséért a 480 hektáros területből összesen ezer négyzetmétert írtak a nevére”. A törvény azonban a helyben lakóságot jogi személy esetén akkor is elismeri, ha a vevő székhelye15 kilométeren belül van a vásárolni kívánt földterülettől. Ez pedig ebben az esetben teljesült.

A gazdaság eszközeire kiírt pályázat győztese ugyancsak a Walter András féle konzorcium lett. Ajánlatuk 22 millió forint plusz áfáról szólt. A történet furcsaságát azonban az adja, hogy ez az összeg tizede a másik talpon maradt versenyző. a Csernye Kft. által megajánlott 212 milliónak. A Népszabadság információi szerint az utóbbi licitet tevő, végül a gazdaság földjére tett vételi ajánlaton bukott el, így már az eszközökre sem pályázhatott érdemben. A győztes ajánlat mindezek mellett azért is szúrt szemet sokaknak, mert az MNV a korábbi kiírásokban rendre 200 millió forint fölött határozta meg a minimálárat.

Az ügyészségnek most az a feladata, hogy kiderítse, ki adott utasítást és kik érintettek ebben az ügyben, melynek szálai a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetésének felső szintjére vezethetnek.
- Az ügyészség derítse ki, hogy kik a felelősek azért, hogy ma Magyarországon az állami vagyont így el lehet herdálni, így át lehet játszani barátoknak, így lehet egyetlen bábolnai részvénnyel több százmillió forint értékű földterületet megvásárolni - nyilatkozta végül Budai Gyula. A kerteskői földeladásról Keller László szocialista politikus, pénzügyi államtitkár korábban úgy vélekedett: igaz, hogy a 192 millió forintos vételár bő 100 millióval olcsóbb volt a becsült értéknél, de az alsó limitár felett volt így is.

Száraz Gábor, az MNV szóvivője a feljelentés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az ügyben egyszerűen nem az MNV-ről van szó, mert az eszközvagyonra szóló pályázatot már a Bábolna Zrt. közgyűlése bírálta el. Vagyis az ügy vitatott fejleményei nem az MNV  hatáskörébe tartoznak. Ezenfelül felhívta a figyelmet arra, hogy földvagyon esetében a vesztes pályázó később nem támadta meg a döntést.