Egy hektár 40 ezer euróért eladó!

A termőföld árak az egyes tagországokban nagyon különbözően alakulnak. Jelenleg, hektáronként 2.000 (Svédország egyes körzetei) és 40.000 euró (Hollandia egyes körzetei) között mozognak, elsősorban a főbb mezőgazdasági termékek árai, az egy lakosra jutó termőföld nagysága, valamint az infrastruktúra kiépítettsége és a támogatási jogosultság által befolyásolva. A támogatási jogosultság ugyanis beépül a termőföld forgalmi értékébe – tette közzé az Agrár Európa Hírlevele. Ugyancsak érdekes képet mutat a földárak időbeni alakulása is, mivel azok 1992 és 2008 között Görögországban 25 százalékkal visszaestek, Írországban viszont 250 százalékkal emelkedtek.

A vizsgált országokban (Franciaországot és Németország keleti tartományait kivéve) az állam semmilyen formában nem korlátozza a földek adásvételét, így az kizárólag az eladó és a vevő megegyezésétől függ. Franciaországban csak az erre a célra létrehozott SAFER szervezetek közvetítésével lehet megkötni a termőföld adásvételi szerződéseket, amelyeknél az államnak elővételi joga van. Németországban az állam maximális értékesítési árat szab meg azokra a földtulajdonosokra, akik az NDK-ban végrehajtott kollektivizálás révén korábban nem rendelkezhettek földjükkel.

Az adásvétellel ellentétben az állam a vizsgált országok többségében központilag szabályozza a földbérlet rendszerét, és megadóztatja a termőföld értékesítéséből és bérbeadásából származó jövedelmet. Több ország kormánya megszabja a maximális, illetve minimális bérleti díjat, és kiköti a bérleti szerződés minimális időtartamát. Az utóbbi Belgiumban és Franciaországban 9 évben, Hollandiában 6 évben, Spanyolországban 5 évben van megállapítva, bár csaknem minden ország megenged szóban kötött, határozatlan idejő és nem fix díjazású bérleti szerződéseket is.

Földbérleti szerződésnél, a föld után járó uniós támogatás általában a bérlőt illeti meg, bizonyos esetekben azonban megosztható a bérbeadóval. A földbérleti díj (akárcsak a föld ára) függ többek között a föld minőségétől, művelési ágától és fekvésétől, és szabályozásánál az állam az adott területen elérhető jövedelemből indul ki, speciális szorzókat alkalmazva. A bérleti díjak szántóföldek esetében hektáronként 72 és 180 euró között mozognak, de – érdekes módon – a földárakkal ellentétes irányban is változhatnak, pl. Németországban átlagosan 37,4 százalékkal, Nagy-Britanniában 13,7 százalékkal csökkentek az utóbbi 15 évben.