Jobbak vagyunk, mint Dánia

A mezőgazdasági reáljövedelem csökkenését elsősorban a növényi termékek árainak – a rekordtermésre visszavezethető – drasztikus visszaesése váltotta ki, ami ráadásul egybeesett a termelési költségek emelkedésével – számol be az AgrárEurópa hírlevele. A termelési költségek – különösen az energiaárak emelkedése következtében – a növénytermesztésben átlagosan 2,9, az állattartásban pedig 5,5 százalékkal drágultak. Ugyanakkor az uniós támogatások azonos szinten maradtak, miközben az eszközök leértékelődése növekedett. A jelentés szerint a gabonatermesztés a saját sikerének áldozatává vált, mivel a termelési költségek az előző évhez viszonyítva 22,3 százalékkal megugrottak, a fogyasztói árak pedig 12 százalékkal visszaestek.

Az átlagos jövedelemcsökkenés mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg az egyes tagországok között. Bulgáriában és Romániában, pl. a 2007, aszálysújtott év szintjéhez képest a mezőgazdasági jövedelmek 28 százalékos emelkedését regisztrálták. Pozitívan alakultak a jövedelmek további hat tagországban is (Magyarország, Egyesült Királyság, Portugália, Szlovákia, Olaszország, Csehország). Az Egyesült Királyság esetében a jövedelemnövekedés jelentős mértékben az angol font leértékelődésének tudható be. 19 tagállamban azonban a jövedelmek alacsonyabbak voltak az előző évinél, ezek közül 10 országban a csökkenés százalékos aránya kétszámjegyő volt.

A legrosszabb helyzet Dániában, Észtországban és Belgiumban tapasztalható, ahol a jövedelmek több mint 20 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Dán elemzők szerint főleg a sertéstartásnak az egész belül elfoglalt magas aránya (32,5 %), illetve jövedelmezőségromlása tehető felelőssé az egész mezőgazdaság súlyos helyzetéért.

Az Eurostat azt is hangsúlyozza, hogy az átlagjövedelmek visszaesése nem jelenti az EU mezőgazdaságának válságát, mivel a Közösség minden országában vannak jól prosperáló szektorok és nyereséges gazdaságok. Az EU tagországok mezőgazdasági jövedelmeinek alakulását az alábbi táblázat mutatja.