Falusi turizmus – minőséget gazdaságosan

Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke úgy véli, a feltételrendszer még javítható, például a jogszabályok terén van mit átgondolni. Szerinte fontos volna például az adókedvezmények rendszerének átalakítása, finomítása.

Pozitív változásokat élt meg a hazai falusi turizmus az elmúlt esztendőkben, s egyre inkább felzárkózik az Európai Unió fejlettebb országaiban jól bevált gyakorlathoz – mondja a szakember. Persze sok még a hiányosság, rengeteg a behozni való, ugyanakkor tény: a falusi turizmus szolgáltatásainak egyre szélesebb körben való elterjedése az ágazat térnyerését eredményezte a közelmúltban.

Ennek egyik jó példája, hogy két-három éves harc eredményeképp sikerült elérni: ne csak a falusi szálláshelyekre vonatkozzon a kedvezményes adófizetési lehetőség. Ezt 2007-ben kiterjesztették, s ma már kormányrendelet rögzíti, hogy többek között a falusi vendégasztal – ez voltaképpen hagyományos családi vendéglátás – után is igénybe vehetik a szállásadók a közterhek megfizetésére vonatkozó engedményt, nemcsak az alaptevékenység után – emelte ki Csizmadia László.

A legnagyobb gondot ma a falusi turizmus szabályozásában az 1997-ben megalkotott, a magánszálláshelyek kategorizálását rögzítő 110-es kormányrendelet (110/1997 (VI, 25.) Korm. rendelet) módosításai jelentik. A jogszabály alapja, hogy kizárólag az végezheti magánszemélyként ezt a tevékenységet, aki legfeljebb 5 szobát, azon belül pedig 10 férőhelyet tart fenn. Aki ennél több szállóvendéget tud egyidejűleg fogadni, annak gazdasági társaságot kell alapítania, vagy legalább vállalkozóvá válnia – magyarázta Csizmadia László, aki szerint ez önmagában érthető rendelkezés.

A gyakorlatban mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Az érdekképviselet komoly vívmányként tartja számon, hogy 2008.  január 1-jétől új szabályozásként vezették be azt, hogy a 800 ezer forintos bevételi limitet túllépőknek, csak az említett értékhatár fölötti összegre vonatkozóan kell adózniuk. Korábban ugyanis akinek ennél több folyt be a falusi turizmus keretében, annak visszamenőlegesen is be kellett fizetnie az adót.

Lényeges előrelépés, hogy adókedvezményt a szállásadás mellett más szolgáltatásokra is igénybe lehet venni. Ezekre viszont 400 ezer forint az éves maximum. Nem szerencsés viszont, hogy ez esetben éppúgy a bevételhez kötött az adókedvezmény, ahogy az szállásadás esetében, hiszen a szolgáltatások egy része – például az étkeztetés – számos kiadással jár. Némely esetben a befolyt összeg 5-10 százalékát kiteszi a költség, így akár 50 százalékra emelkedhet vagy meg is haladhatja azt. Éppen ezért a FATOSZ szerint meg kellene emelni az adómentesség felső határát a jelenlegi összeg kétszeresére.

Csizmadia László szerint fontos, hogy ne keveredjen a falusi turizmus a fizető vendéglátással. Előbbibe az sorolható, ami falusias környezetben, egy sajátos miliőben történő szálláshely- és egyéb szolgáltatásokat fog át, utóbbiba viszont a városokban reggelivel vagy anélkül kínált szálláshelyek is beleférnek. Felemás módon szabták át a közelmúltban a definíciót: míg korábban falusias lakóépületek tartoztak a falusi turizmus berkeibe, addig ma már falusias lakóház szerepel a jogszabályban. Ez pedig fontos különbség – hívta fel a figyelmet a FATOSZ elnöke. A lakóépületek közé ugyanis régi mezőgazdasági épületek, átépített magtárak vagy éppen istállók szintúgy beletartoznak, azok ugyanis felújítva, funkcióváltást követően ideális helyszínei lehetnek az idegenforgalomnak

Csizmadia László úgy gondolja: mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt lépéseket kellene tenni, főként a vendégek ellátási színvonalának emelését kell a fókuszba helyezni. A falusi turizmussal foglalkozóknak ugyanis versenyre kell kelniük más szállásadókkal, és noha a vidéki hangulat és a falusi turizmus sokak számára csábító pihenési mód, félő, ha nem megfelelő körülményekkel, nem elég vonzó környezettel találkoznak, akkor elpártolnak a falusi turizmustól.