Hátrányos kistérségek 122 milliárdja

A "Nem mondunk le senkiről" címmel indított fejlesztési program az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének felzárkóztatását tűzte ki célul. Ezekben a KSH adatai alapján kijelölt kistérségekben él az ország lakosságának 10 százaléka, ráadásul kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, és vészesen nő a lakosság eladósodása.

A tendenciák halmozottan érintik a roma lakosságot, ami diszkriminációs jelenségekhez vezet. E kistérségek a vidéki szegénység gócpontjai, ahol a családok túlnyomó része segélyekből és alkalmi munkából él. Számukra a legalapvetőbb civilizációs feltételek sem biztosítottak, így e területeken nem
halogatható tovább a felzárkóztatás megkezdése.

A 33 leghátrányosabb kistérség számára kidolgozott program nem kizárólag pénzről szól. Eltér az eddig megszokott pályázati rendszertől abban is, hogy nem egyéni projekteket vár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hanem egy összefogásban - önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek - megszületett tervet, ami a legszükségesebb tennivalókat tartalmazza a térség fejlesztése szempontjából.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kistérségi koordinátorai a települések terveinek a kistérségi közös projektbe való beilleszthetőségében, a szervezési problémák megoldásában nyújtanak segítséget.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésének forrásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) biztosítják. Előbbiben a különböző fejlesztésekhez három támogatási csatorna áll rendelkezésre. Az egyik a kistérségi szintre elkülönített fejlesztési keret, elsősorban a Regionális Operatív Programok (ROP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyes forrásainál áll rendelkezésre. Ezekből a lehetőségekből 96,9 milliárd forintot különítettek el. A második forrás a vállalkozásokat támogatja. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 25 milliárd kerül a 33 kistérségbe. A harmadik a széles körben ismert normál pályázati rendszer, ahol sok esetben a 33 kistérségből érkező pályázatok az értékelésnél plusz pontszámban részesülnek.