A juhásznak hogy megy dolga?

- Tizenegy éve vettük meg a telepet nyolc hektár földdel - mondja a gazda. - Akkor három nádtetős és egy romos, cserepes juhhodály, illetve a gondozóknak egy kis épület állt itt. Azóta folyamatosan fejlesztem, hol legelőt, hol földet vásároltam hozzá, és közben építkeztünk is. Ma két lakás, szociális épület, irodaház mázsaházzal, két nagy magtár, illetve négy új ól és istálló áll a telepen, és az utak is elkészültek hozzájuk.
{p}Igyekezett kihasználni a pályázati lehetőségeket: a magtár, a hodály, a szárító és a kövesút építésére kapott húsz-harminc százalékos állami támogatást. Tavaly megvásárolta a szemközti juhtelepet is, amely tizenhárom hektáron fekszik, és természetvédelmi területen háromszáz hektáros legelő tartozik hozzá. A bérleményekkel együtt összesen hatszáz hektár szántón gazdálkodik, főleg búzát, árpát, napraforgót, illetve a juhoknak zabot termeszt. Juhászata kétezer anyajuhból és a szaporulatból áll.
{p} - Arra törekedtem, hogy a juhászat költségét a minimálisra csökkentsem - beszél a szőke fiatalember törekvéséről. - Nem vásárolok takarmányt, mindet magam termesztem meg. A szálas- és abraktakarmányt saját gépekkel takarítom be, még a szalmát sem veszem. Így csupán a munkabér és az energia költsége terheli a juhászatot. Ha kedvező az időjárás, akkor a fölösleges takarmány eladásából még ez is visszajön.
{p} Négy év óta egyre kevesebb pénzt hoz a juhászat. Gondolkodni kezdett a váltáson, ezért a szarvasi feldolgozóval kötött szerződést pulykatartásra. Tavaly huszonötezer pulykát szállított, ez évtől már negyvenezret.
A gazdaságában a növénytermesztés hozza a kisebb árbevételt. Az állattenyésztésen belül a pulykánál biztosabb a haszon, és a belefektetett pénz gyorsabban megfordul.
{p}A juhászatnál később térül meg a pénz, és teljesen kiszámíthatatlan az eredmény. A gyapjú ára épp hogy csak visszahozza a nyírás költségét. Az anyákat kétévente háromszor elleti, több szakaszban. A főbb időpontok: január közepe, április vége-május eleje és szeptember vége. A januári ellésből húsvétkor, az áprilisiból augusztusra, a szeptemberiből pedig karácsonyra lesz bárány.
{p} - Nagyon változó az ár - állapítja meg a mágori gazda -, két kereskedő ajánlata között kilónként százforintos eltérés is van. Tavaly tíz-tizenháromezer forintot kaptam egy jó bárányért. Az augusztusi ár a legbiztosabb, akkor a környező országokban nincs bárány, és Olaszországban jelentős iránta a kereslet.
Most a gazdákat leginkább az foglalkoztatja: mi lesz az uniós tagságunk után? Sánta István korábban úgy hallotta: anyaállatonként háromezer-ötszáz forint támogatást kapnak.
{p}Az újabb hírek szerint csak ezerötszáz forintot. Ez alig több az eddigi ezerkétszáznál. Ráadásul két-háromszáz forint elmegy belőle a regisztrációs költségekre. Legelőre a támogatás talán tizenhétezer forint lesz hektáronként. A juhászat másik nagy gondja, hogy ma már alig található megfelelő juhász. Nem azon múlik, hogy a tulajdonos megfizeti-e őket. A mai fiatalok nem ebben nőttek fel: itt nem napi nyolc órát kell dolgozni, az állat mellett hétvégén is ott kell lenni.
{p} - Itt nyereségre nem lehet számítani. Ha mindent kiszámolnánk, mínuszba mennénk. Ha az összes szálas- és abraktakarmányt nem a birkákkal etetném meg, hanem eladnám, talán több hasznot hozna. Ha az unióban nem növekszik az anyajuh vagy a legelő támogatottsága, akkor csődbe jut a magyar juhászat. Mi kitartottunk, az uniós csatlakozás utáni támogatási, piacszabályozási rendszer talán segít nyereségesebbé tenni ezt az ágazatot.