Aratásig csökkenhet a búza ára

{p}Az ősszel 1 millió 666 ezer hektáron vetettek kalászos gabonát és repcét a gazdálkodók. Az őszi káposztarepce területe ebből 112 ezer hektár. Az őszi búza vetésterülete 1 millió 154 ezer hektár, harmincezer hektárral több, mint az előző évben. Valószínűleg annak hatására is, hogy a termelők tavaly jó árat kaptak a gabonáért - mondta Székely Bertalan, az FVM mezőgazdasági osztályának vezetője.
{p} A szakember szerint a határjárás azt mutatja, a vetések jól teleltek, nem volt hó nélküli, nagy hideg; igaz, hó is kevés hullott. Az őszi vetések megfelelő fejlődési állapotban, megerősödve érték meg a telet, nem tapasztalni kifagyást, és szerencsére belvíz sem károsította nagy területen a táblákat. A gazdálkodók idejében el tudták végezni a tavaszi fejtrágyázást, és némi nyugalomra ad okot, hogy a múlt héten átlagosan ötven milliméternyi csapadék áztatta a földeket. A talaj felső 30-35 centiméteres rétege átázott, de még így is sok csapadék hiányzik az elmúlt három év jelentős aszálya miatt. A mostani vízkészlet a további fejlődéshez elegendő, azonban a bokrosodáshoz, a szárba szökkenéshez, a virágzáshoz és a szemképződéshez áprilisban, májusban további esők kellenek.
{p} A tavalyi aszály miatt az árak alaposan megugrottak, jövedelmezett a gabonatermesztés, attól függően, hogy kinek mennyi termett. Egy biztos, az átlagos hektáronkénti költség százezer forint körül alakul, és körülbelül négy tonnánál kisebb hozam esetén általában nem éri meg termelni. A mostani magas árak merőben szokatlanok, s annak köszönhetőek, hogy a környező országokban is kevés gabona termett, ami az egész térségben a 2002. évi árak kétszereződéséhez vezetett.
{p}Az uniós csatlakozás után, minden év novemberétől a termelőket intervenciós ár védi a nagy árcsökkenésektől. Ez tonnánként 24-26 ezer forint között mozoghat attól függően, hogy miként alakul a forint-euró árfolyama. A központi, tehát Brüsszelből elindított és finanszírozott intervenció akkor lép életbe, ha piaci zavarok keletkeznek. Az idén erre valószínűleg nem kerül sor, mivel a magtárak üresek, és mindenki arra törekszik, hogy bespájzoljon gabonából. Így kereslet uralja majd a piacot, amely viszonylag magasan fogja tartani az árakat.
{p}Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta, hogy sem tavaly, sem az idén nem mutatkozott kritikus gabonahiány. A szakember szerint a gabonaágazat az uniós csatlakozás után lényegesen jobb helyzetbe kerülhet, aminek két oka van. Az egyik az, hogy növekszik a támogatás mértéke: hektáronként 35 ezer forintra lehet számítani, bár a hazai termelők csak az uniós támogatási szint 25 százalékát kapják majd, és a harmincszázalékos állami kiegészítés sem teljesen biztos még. {p}A másik ok az uniós intervenciós ár meghirdetése, amely búzára november 1-jén lép életbe, addig viszont valahol tárolniuk kell a termelőknek a gabonát. A novemberben életbe lépő intervenciós árból számolva aratás idején 22-23 ezer forintos árral számolhatunk tonnánként. Vagyis ennyit kaphat az a termelő, aki júliusban, augusztusban kényszerül eladni a búzát. A tárolás az árutermelők egy  részének nem okoz gondot, de a kisebb termelők is megoldhatják a tárolást, ha integrátori kapcsolatba kerülnek a nagyokkal.
{p}Tóth István elmondta azt is, hogy a hazai gabonatermesztők az uniós versenyt állni tudják, mivel hazánk ökológiai adottságai kedveznek a gabonatermesztésnek, és a magyar gabona minősége is jobb az átlagosnál.
A gabonaárak várható alakulásáról a kereskedők és tőzsdei szereplők úgy vélik, abban nagy szerepet játszanak és játszhatnak pszichológiai tényezők. Ez történik most is: az utóbb hetek áresése (egy hónapja még 50-52 ezer forint volt a tőzsdei ár tonnánként, ma csupán 41-42 ezer) egyértelműen azoknak a híreknek tudható be, amelyek a kenyérnek való jó teleléséről szóltak.
{p}Ezek szerint március végén jók a terméskilátások, ami viszont kisebb árakat jelent. Másrészt a búzafelhasználók betároltak, még készleteiket használják fel, s emiatt kisebb a kereslet. Harmadrészt jó hozamokra várnak Ukrajnában, Oroszországban és Franciaországban is. Nem utolsósorban az is árak eséséhez vezetett két hete, hogy kiszivárgott: a kormány az állami búza- és kukoricakészletekből folyamatosan akar értékesíteni, méghozzá a mostanihoz hasonló alacsony áron. Az sem mellékes, hogy az amerikai búzát importálók mostanság hozzák be lekötött szállítmányaikat Európába, ami szintén a kereslet csökkenéséhez vezetett.
{p}Nagy kérdés, hogy mi lesz, ha valóban nagy termést aratnak idén a növénytermesztők. Azt ugyanis a már említett uniós intervenció keretében fel kell vásárolni és el kell helyezni. Lapunk úgy értesült, hogy ehhez az agrártárca 1-1,5 millió tonnányi raktárkapacitást akar kijelölni, ami viszont egy nagyobb termésnél nem biztos, hogy elég lesz.