Gyanúsan olcsó ünnepi sonkák

{p} Az agrárrendtartási törvény értelmében büntetendő az a kereskedő, aki a beszerzési árnál olcsóbban hozza forgalomba az árucikkeket. A vásárlók ugyan látszólag jól járnak, ha spórolnak néhány száz forintot például egy kiló sonkán, ám ez bizonyos szint után élelmiszer-biztonsági problémákat is felvethet.
Tóth István, a MOSZ titkára emlékeztetett rá: legutóbb a karácsonyi pontyot kínálták országszerte hasonlóan nevetséges áron, amiért a hatóságok több üzlet vezetőjét elmarasztalták.
{p} A néhány százezer forintos bírsággal szemben sokkal nagyobb kárt okoz a mesterségesen eltorzított piaci árszint. A termelőktől kezdve a feldolgozóiparon át a kiskereskedőkig ugyanis senki sem képes az országos üzletláncokhoz hasonlóan kigazdálkodni az önként vállalt veszteséget. Tóth István szerint a kizárólag húst és húsárut forgalmazó boltok sem tudják utánozni az "árzsonglőrködésben" verhetetlen multinacionális vállalatokat, amelyek leginkább vevőcsalogatóként tekintenek az ünnepekhez kapcsolódó élelmiszerekre.  Tehetik, hiszen a nagy forgalom alapján a több tízezer fajta árucikken viszonylag gyorsan behozható bármilyen akció költsége.
{p} A MOSZ álláspontja szerint az a legveszélyesebb ebben a gyakorlatban, hogy azt a látszatot kelti, mintha a húskészítményeket valóban ennyire olcsón lehetne előállítani, így előbb-utóbb tönkretehetik a piacot. Az érdekvédelmi szervezeteket zavarja az olcsó dán és lengyel sertéshús megjelenése, ám a belőlük készült húsvéti sonka minősége meg sem közelíti a magyar húsból készült termékekét. Tóth István úgy véli, az olcsó importhús miatt a belföldi hús előállítás jelentősen nem csökken a csatlakozás után.
{p} A Vágóállat és Hús Terméktanács titkára szintén segítséget ígért a piac védelmében, bár mint Zádori László szavaiból kiderült, eddig egyetlen lakossági megkeresés sem érkezett címükre, amit továbbíthattak volna az FVM-hivatalokhoz. Menczel Lászlóné, a Húsiparosok Országos Szövetségének titkára a helyzet ismeretében borúlátóbb. A tisztességtelen kereskedői mentalitás visszaszorítását ugyanis hosszú ideje gátolja, hogy az érdekvédelmi szervezetek nem rendelkeznek ellenőrzési joggal. Így jobbára a hozzájuk érkező fogyasztói panaszokra kénytelenek hagyatkozni, és azokat minden esetben továbbítják az illetékes hatóságokhoz - ahogyan ez húsvét előtt is történt.
{p} Menczelné szerint a probléma megoldása elsősorban a hatóságok kezében van, de azok évek óta elnézőek. Az ellenőrzések szigorodásával pedig éppen azokon az illegális vágóhidak által megszorongatott cégeken segíthetnének, amelyek az elmúlt hónapokban százmilliókat invesztáltak a minőség javítására.
Nem mindenki volt képes erre, ezért a még működő 400 vágóhíd és húsfeldolgozó közül csupán 150 felel meg minden előírásnak. Ez éppen tizede a kilencvenes éve közepén működő húsipari vállalkozások számának. A hírek szerint legalább száz üzemre kerülhet lakat.