Halak Nemessándorházáról

Ma már mosolyognak azon, amikor a szállítmányba véletlenül belekerült rájákat fagyasztott denevéreknek nézték. A különleges üzem a kis falu szülötte, Sándor Gyula jóvoltából épült meg a család falu széli birtokán és a hozzá vásárolt földterületen, zöldmezősen, a kilencvenes évek első felében. Segíteni akart a családján: húga, Zsuzsa és annak férje, Kocsis László éppen a munkanélküliség miatt aggódott. Ma ők vezetik az üzemet, és helyből, a környékről találtak itt munkát az emberek.

{p} - A történet úgy kezdődött, hogy a közgazdasági egyetem külkereskedelmi szakát végeztem el, és hosszú időn keresztül külkereskedelmi cégnél dolgoztam, a tengerihal-behozatal volt a  feladatom - avat be a történetükbe Sándor Gyula tulajdonos, ügyvezető igazgató a modern üzem számítógépes rendszerrel ellátott irodájában. - A nyolcvanas évek végén látszott, hogy nem megy tovább, és előremenekülve vállalkozást indítottam. A szó szoros értelmében a nulláról indultam, tőke nélkül, csak a tapasztalataimra építettem, ugyanis biztonsággal mozogtam a nemzetközi halpiacon. Azt is láttam, "kint" hogyan épül fel egy cég, így aztán 1993 februárjától megkezdtem az önálló tevékenységet. Akkor éppen megnőtt az igény a hal iránt a kereskedelemben, sorra települtek be a multik, és keresték a csomagolt, hűtőkocsiban szakszerűen szállított árut. Dunaharaszti lett a központ, nyolc lerakattal behálóztuk az országot, és Nyíregyházán, valamint  szülőfalumban, Nemessándorházán alakítottam ki a csomagolást.

{p} Az Európai Unióba való belépéssel nagy fejlesztéseket hajtottunk végre itt, Nemessándorházán: háromszáz tonna árut befogadó hűtőtároló épült munkacsarnokkal, szociális létesítménnyel, számítógép-vezérlésű csomagolósorral. A feldolgozást teljes egészében itt végezzük. A többi helyi lerakatként működik.Messzire látszik a nemessándorházai domboldalon a Delforg Kft. megújult üzeme.  Több száz millió forint sajáterős beruházással az uniós követelményeknek megfelelő élelmiszerüzem fejlődött ki. - Olyanok a feltételeink, hogy az Európai Unió tagjaként exportlehetőségek is remélhetők. Az üzem bővítését megfejeltük egy kétszázezer eurós fejlesztéssel, aminek során elkészült a gépesített csomagolónk. A teremben fehér munkaruhában dolgozik  a kis csapat az okos gépek körül. Gép segíti meglazítani az argentin halászhajón, illetve parti üzemben fagyasztott halcsomagokat, s a fagyott hekktörzseket szalag viszi a mennyezet közelében felszerelt, világszínvonalú, 14 mérlegfejjel rendelkező, számítógép-vezérlésű japán mérlegre.

{p} Az intelligens gép kilós adagokat porcióz és hullat a csomagolóra, percenkként harminc-negyven zacskó kerül le a szalagról.- Ezt a szállítmányt "nem szereti" a gép, mert nagyobbak a halak, így többször zavarják meg a gépet a kilós adag kiszámításában. Tárgyalnom kell az argentin partnerekkel, hogy kisebb méretű halat küldjenek - magyarázza Sándor Gyula. - Létszámot növelünk, két műszak van, így 20-22 főre bővítjük a csapatot. A koncepcióváltás egyik oka az egyre növekvő tengerihal-értékesítés volt. Emellett bérmunka-lehetőség is kínálkozott dán cégek számára, amelyek Jugoszláviába, Romániába szállítják tovább az árut. A fejlesztés lehetővé teszi a több lábon állást, így várhatóan egy hónap múlva piacra lépünk fagyasztott zöldségekkel. Fejlesztést végeztünk szombathelyi elosztóközpontunkban is, ötszáz négyzetméteres csarnok épült, százötven négyzetméter mélyhűtővel. Négy-öt éve még 2600 tonna halat forgalmaztunk egy év alatt, tavaly 3500 tonnát értünk el, és az export is további növekedést ígér. - Milyen a kínálat tengeri halból, és az uniós csatlakozással tartania kell-e a konkurenciától?- Nem jelentős a változás. Javarészt az unión kívülről érkezik a termék, és eltérőek a vámtarifák.

{p} A magyar fogyasztó elég szűk választékot fogad el, a hekkféléket keresi elsősorban, Nyugat-Európában szélesebb a termékskála: eltér a kereslet a miénktől, és a lakosság pénztárcája is vastagabb ott. Ezért nem tartok attól, hogy megrohannák a piacot. Amit mi csinálunk, az túl kis falat a piacon. A fogyasztói szokások pedig lassan változnak. Sajnos elég kevés halat eszünk, egy főre 2,6-3 kilogramm jut, ennek is zöme édesvízi. Nehéz az áttörés, holott az egészséges étkezésben a halnak rangos helye van. Miközben botrányok soráról lehet hallani takarmányozás, génmanipuláció, antibiotikum miatt a húspiacon, vagyis elég sok a gyanús termék, a tengeri halak körül nem merülhet fel ilyesmi. A halászhajók hat hónapig járják a nagy tengereket, óceánokat, és szennyezés nélküli áruval térnek haza. Ezt juttatjuk a magyar fogyasztók asztalára. A munkacsarnokban hideg van, 5 Celsius-fokon dolgoznak az emberek. Sándor Gyulának ez a fájó pontja.- Túlságosan szigorú, mondhatni embertelen a hazai követelmény, 10-12 Celsius-fokos hőmérséklet elegendő lenne, a gépsor gyorsan csomagol, nem olvadhat meg az áru. Számos uniós országban jártam hasonló feldolgozóban, ott nem a hőmérsékletet írják elő, hanem azt, hogy a termék minősége nem változhat. Remélem, így alakul majd nálunk is.