Csalódnak a meggyben

Éveken át alig-alig lehetett oltványt kapni, mert az állami támogatással telepítő gazdák felvásárolták. Keserű tréfával úgy is fogalmazhatunk, hogy az erdő helyett is meggyet ültettek. Szakértők szerint mintegy ezer hektár új meggyültetvény létesült az országban az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére nincs annyi ültetvény, amennyi túltermelési válságot okozna. (Jóllehet a szamócapiac kiszámíthatatlansága is mutatja, hogy bármilyen kevés is teremjen egy-egy gyümölcsből, kialakulhat piaci zavar.) A termesztők arra gondoltak, hogy az elmúlt két év akadozó értékesítése után - az uniós korlátok megszűntével - újra felfelé fog ívelni a meggy átvételi ára, ám csalódniuk kellett.Keresztes Ferenc lajosmizsei gazdálkodó lapunknak elmondta, hogy információi szerint a kereskedők árkartellként léptek fel.

{p} Hetven-nyolcvan forintnál nem akarnak többet adni egy-egy kiló gyümölcsért, miközben a piacokon kétszáz forintot is meghaladja a fogyasztói ár. (Információink szerint a 90-110 forintos idei átvételi ár rekordnak számít.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hetven-nyolcvan forintos átvételi ár a jellemző. A lajosmizsei gazda szerint országos jelenségről van szó, ami a jelenlegi évjáratot figyelembe véve azért is furcsa, mert nincs túlkínálat meggyből. A tavalyi száraz év után a virágok fejlődése sok esetben rendellenes volt, például a termő nem fejlődött ki a virágban. A fa szépen virágzott ugyan, de a gyümölcskötődés elmaradt a várakozástól. Nagyon sok fán fele-harmada csak a gyümölcs, mint normál évjáratban. Ennek ellenére már most, az Érdi bőtermő fajta érésének idején "bedugult" a piac, nyomottak az átvételi árak. Míg a kereskedők, a felvásárlók egységesen dolgoznak, addig a termelők abszolút kiszolgáltatottak. A könnyen romló gyümölcs, pláne ha rázott meggyről van szó, hamar elveszíti piaci értékét. A gazdálkodóknak a TÉSZ védelmet jelentene, nem is beszélve az uniós támogatásról, ami ezen a formáción keresztül érkezhetne hazánkba, ám a szövetkezéstől még ma is idegenkednek a gazdák, pedig a meggytermesztőknek érdemes lenne tömörülniük, hogy az a magyar kincs, amit a meggy jelent, valódi értékén kerüljön piacra itthon és külföldön egyaránt.

{p} Ha ez nem történik meg, akkor a magyar meggytermesztők jelentős része tönkremehet, hiszen a bővített újratermeléshez nem lesz elég bevételük. A magyar államot is kár éri, hiszen az ültetvények jelentős része 50-55 százalékos állami támogatással létesült, amihez hozzájárul, hogy a termőre fordulásig az ápolási költségek egy részéhez is támogatást adtak. Ha a gazdák tönkremennek, akkor majd a kivágásokat lehet "támogatni", talán éppen uniós pénzből. Ez pedig kinek az érdeke? Annál is inkább, hiszen például Lengyelország sok ezer magyar oltványt vásárolt. A lengyel földön termő magyar meggyfajták most a magyar gazdáknak jelentenek konkurenciát, többek között a német piacon.Ez az állapotfelvétel az Érdi bőtermő érése idején készült, és ne felejtsük, hogy napokon belül a piacra kerül a másik magyar ász, az Újfehértói fürtös. Akkor mi lesz?