Milyen új Bábolna születik?

 A rendszerváltás idején a nyugati határszélen fekvő Uraiújfalutól egészen az északkeleten elterülő Szendrőig terjedtek az érdekeltségei több mint húszezer hektár földterületen. Az elmúlt másfél évtizedben egyfajta szakmai mítosz és a gazdaság élén 1960 és 1990 között nagyot alkotó Burgert Róbert neve lengte körül a nagyvállalatot. Tovább cipelte korábbi összes előnyét és hátrányát, amelyek, ahogyan telt-múlt az idő, teljes bénultsághoz vezettek. Mindegyik kormányzat hirdette ugyan a magánosítás, a privatizáció szükségességét, csak hát túl nagy volt a falat, több tízmilliárd forint forgott kockán. Legutóbb az állami agrártársaságok között éppen ezért nem hirdették meg a Bábolna Rt.-t, hiszen a veszteségeket ellensúlyozó hitelei, tartozásai oly mértékben megnőttek, hogy felélte saját tőkéjét. Az egymást sűrűn váltó vállalatvezetés mindegyike a cég privatizációra való felkészítésének küldetésével érkezett, majd dolgavégezetlenül távozott. Az utóbbi fél évtized egyetlen "eredménye" az volt, hogy a legnagyobb koloncnak ítélt, ám Bábolna patináját leginkább megalapozó méneseket, valamint az évszázadok nagy tanúiként megmaradt történelmi épületegyüttest leválasztották a részvénytársaságtól.

{p} Mindezek fenntartására létrehozták a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t, amely a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz került. Az a sajátos helyzet ált elő, hogy a Bábolna Rt. pillanatnyilag irodabérleti díjat fizet a hajdani ménesparancsnokság kastélyépületéért. Egyik zsebből a másikba kerül a pénz - ami csepp csupán az adósságok tengerében. Mégis van, lesz, lehet megoldás! - jelentette be nemrég Új Bábolna születik címmel tartott sajtótájékoztatóján Velez Zoltán, az igazgatóság elnöke. A kormány legújabb döntése nem odázza tovább a magánosítást, nincs több pénzük az adófizetőknek Bábolnára. A lehető leggyorsabban szétválasztják a régi (értsd: veszteséges) és a fényes jövőt hozó új Bábolnát. A nyereséges tevékenységek és üzemek szeptember 1-jei határnappal az addig megalakuló új társasághoz, a Bábolna Élelmiszer-ipari Rt.-hez kerülnek. Ezek: a baromfitenyésztés, a takarmányipar, a győri Pannon Baromfi Kft., a nagyigmándi hűtőház, valamint a debreceni baromfi-feldolgozó és a törökszentmiklósi hűtőház bérleti joga. A veszteséges üzemek a régi Bábolna Rt. tulajdonában maradnak, amelyek el- vagy bérbeadására az ÁPV Rt. hozzájárulásával pályázatot írnak ki. Elsősorban a havonta háromszázmillió forint veszteséget termelő kecskeméti és békéscsabai baromfi-feldolgozóra.

{p} Reménykednek, hogy lesz rájuk vevő, de ha nem, akkor a "vészforgatókönyv" szerint bezárják az üzemeket. A bábolnai szántóföldi növénytermesztés, valamint a szendrői gazdaság bizonyos reorganizáció után eladható lesz - fogalmazott az elnök. Ha mégsem, akkor Békéscsabán 1200, Kecskeméten 850, Bábolnán pedig - a karcsúsításoknak is köszönhetően - 500 ember munkahelye tűnik veszélyeztetettnek. És a dominóeffektusból fakadóan a vágóállatot termelő beszállítók sokaságának egzisztenciája is bizonytalanná válik. - Mi lesz a kisemberekkel, akik ezer forintokban, nem pedig tízmilliárdokban gondolkodnak? - hangzott lapunk kérdése.  - Az emberi sorsok nem illeszthetők nyereség-veszteség rubrikákba, ez az ügylet legnehezebb része - válaszolta mélyet sóhajtva Velez Zoltán. - Noha a Bábolna Rt. mindent megtesz értük, a foglalkoztatáspolitika túlmutat a vállalati kereteken. Nekünk a jövedelmező és megújulásra képes társaság létrehozása a feladatunk, méghozzá a lehető leggyorsabban. Elfogyott a türelem, változtatás nélkül a régi szerkezetben működő Bábolna Rt. csődje elkerülhetetlen, ami ötezer dolgozónk és 15-20 ezer beszállító megélhetését érintené.

{p} A várhatóan nyereséges Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. mintegy kétezer dolgozót foglalkoztat majd, és vonzó célpontjává válhat az agrárium befektetőinek, azaz sikeres lehet végre a privatizáció. A nagyvállalat jelenlegi vezetése azt tartaná kedvezőnek, ha az új cég magyar tulajdonban maradna. Ekkor nyílna lehetőség a termelés olyan bővítésére, ami együtt járhatna az egész magyar baromfiipar versenyképességének növelésével. Bábolnán úgy ítélik meg, hogy a hazai baromfi-árutermelés és -feldolgozás válságban van, s az ágazat veszteségeit rendre valamilyen "felülről érkező" mentőöv segítségével egyenlítik ki. Dániában, Hollandiában vagy Németországban jelenleg alacsonyabb például a vágócsirke felvásárlási ára, mint nálunk - példálózott Velez Zoltán.  Készült a Bábolna Rt. Közreműködésével.