Pattog a faparázs, lassul a gázóra

Tarnóczi Bernáttól tudom mindezt, aki egy időben a település polgármestere volt. A cserépkályhákat vagy a vegyes tüzelésű kazánokat az őshonos bükk, gyertyán, cser és más keményfafélék hasábjaival rakják meg telente az emberek. A zord hónapokban magam is élesztettem a kályhában a tüzet, nyaranta pedig mélyeket szívtam a Kárpátok nyúlványain fekvő méltóságos erdők tüdőtágító levegőjéből.
A hagyományos fűtés terjedésének tényét nemrég megerősítette Cserép János, a területen jelenleg gazdálkodó Északerdő Rt. vezérigazgatója, aki egyben hazánk egyik legnagyobb múltú szakmai-érdekvédelmi szervezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek (OEE) is az elnöke. Szóvá tette viszont, hogy a nagy gázközmű-fejlesztési nekibuzdulásban az erdők által övezett falvak egy részébe is bevezették a gázt. A borsos számlák miatt azonban a lakosság nagyobb része visszatért a fafűtéshez. Nem csoda hát, ha a gázrendszer egy része kihasználatlan, ami a vezetékek fenntartásának költségei miatt a lépten-nyomon emlegetett veszteségek egyik forrása.
{p}
A fatüzelés más összefüggésben is nagy téma mostanság. Mint ahogy Ormos Balázs, az OEE főtitkára elmondta, a szénnel működő, nagy hazai erőműveket elsősorban a környezetvédelmi engedélyek napjainkban esedékes megújítása ösztönözte a fatüzelésű üzemmódra való átalakításra. Ráadásul az Európai Unió egyik kiemelt célja a megújuló energiaforrások arányának növelése. Az EU-15-ök átlagában az összes energiafelhasználásból a megújulók részesedését a jelenlegi öt százalékról 2010-re tíz százalék fölé szeretnék emelni. Nálunk a jelenlegi egy százalék alattiról a tervek szerint az évtized végére három-négy százalékra növekszik a fatüzelést is magába foglaló megújulóenergia-felhasználási arány.
Minthogy az erőművek két hónapos tartalékkészlettel dolgoznak, a környékükön felhalmozott hatalmas tűzifahalmok láttán és a zöldmozgalmak túlbuzgó aktivistáinak ténykedése nyomán a magyar társadalomban kialakult egy torz kép: irtják az erdőket!
{p}Cserép János részvénytársaságuk adataira támaszkodva cáfolta a hangulatkeltést. Erdőgazdaságuk az Állami Erdészeti Szolgálat és a természetvédelmi hatóság által engedélyezett fakitermelésnek évente alig több mint háromnegyedét teljesíti. Igaz, ennek így is, úgy is mintegy hatvan százaléka tűzifa. A méteresre szabdalt, úgynevezett sarangolt választékot régebben a tüzépeknek, illetve a hazai vagy külföldi faforgácslap-gyáraknak adták el, jórészt veszteséggel. Jelenleg a fatüzelésre átállt Berentei Hőerőműnek évente százezer köbméternyi tűzifát adnak el. Ennek ára a korábbi köbméterenkénti négyezer forintról a duplájára nőtt, aminek érthetően nem örülnek a külföldi tulajdonban lévő faforgácslap-gyártó üzemek.
Magyarország területének jelenleg csaknem húsz százalékát borítja erdő, vagyis száz hektár födből húszon díszlenek fák. A trianoni békediktátum után erdeink több mint háromnegyede jelenlegi határainkon kívül rekedt. Az erdészek nem véletlenül állítják, hogy a súlyos veszteség hatása máig is érezhető a hazai erdőgazdálkodásban. Akkor az ország erdősültsége 12 százalékos volt, a közelmúltban kidolgozott Nemzeti Erdőstratégiában viszont már az szerepel, hogy 2010-et követően Magyarország negyedét borítsák az élet minden területére áldásos hatású erdők. Ormos Balázs szemléletesen fogalmazott: kedvező esetben évente 15 ezer hektár új erdőt telepítenek, ami harmincezer futballpályányi területtel ér fel. Mégsem állt öszsze még a társadalom, a magyar lakosság fejében a kép - toldotta meg Cserép János -, hiszen az "erdőirtások" ellen tiltakozók is, egyébként helyesen, természetbarát és kellemes hatású fabútorokkal rendezik be lakásaikat, nem pedig műanyagból készült termékekkel.
{p}Egyelőre nagy kérdés, miként hat az Európai Unió szabályozása a hazai erdőtelepítési kedvre. A földalapú támogatás - jó esetben évente és hektáronként összesen mintegy 35 ezer forint - csaknem valamennyi szántó után jár. Az erdőművelési ág viszont kimaradt ebből. A főtitkár szerint most még nagyon képlékeny a helyzet. Hiszen ha például a földtulajdonos szántójára energiaerdő-ültetvényt telepít, akkor járhat neki az iménti támogatás. Az unió Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) keretében is lehet pályázni energiaerdő telepítésére. Az őshonos lombos erdők (bükk, tölgy, cser, éger, hárs, egyebek) telepítését és művelését egyaránt ösztönzi az unió, ám a gyorsan növő, nálunk nem őshonos fajoknak (akác, nemes nyár) csupán a telepítésére adnak támogatást. Egyelőre nehéz "kisakkozni", hogyan jár jobban a föld-, illetve erdőtulajdonos - mondta Ormos Balázs.
Az 1866-ban alakult Országos Erdészeti Egyesület közgyűléseit - a háborús időket és az ötvenes évek első felét leszámítva - évente tartják. Az idei, a 153. vándorgyűlésre Kapuváron került sor július első hétvégéjén. A hatszáz résztvevőt a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. látta vendégül. A rábaközi erdészet területén van az a tömegsír, ahol a hatvan éve mártírhalált halt európai gondolkodású költőnk, Radnóti Miklós nyugszik. Az esemény megnyitójának helyszínével és Himnusz a békéről című verséből jelmondatul választott sorával hajtott fejet előtte a magyar erdésztársadalom: "Erdeink majd lombosodnak, s bennük lenni jó" - írta egykor Radnóti.