"Pălincă" kontra pálinka

A Pálinkafőzők Délkelet-magyarországi Egyesülete 2000-ben alakult meg, és a pálinkának komoly hírnevet szerző gyulai kisüstipálinka-fesztivál szakmai támogatására jött létre. A civil szervezet jelenleg harmincöt pálinkafőzőt tömörít.
- Uniós csatlakozásunk során Magyarország nagyon céltudatos munkával elérte, hogy gyümölcspárlatra Magyarország pálinka elnevezéssel kizárólagos névhasználatot kapott - magyarázza tiltakozásuk eredetét Békési Zoltán, a civil szervezet elnöke. - Csatlakozásunk során ezt valamennyi tagállam elismerte, így bekerült a szeszes italokra vonatkozó törvényerejű alaprendeletbe azzal az engedménnyel, hogy Magyarországon kívül pálinka szóval az Alsó-Ausztriában, Burgenlandban, Stájerországban és Bécsben előállított sárgabarackpárlatot lehet még megnevezni.
A pálinkafőzők szakmai szervezetei csupán a sajtóból értesültek arról, hogy Magyarország nem támaszt kifogást az ellen, ha Románia is használja a palinca elnevezést.
- Szégyellje magát az a magyar kormány, amely nem ad erről hivatalos tájékoztatást a szakmai érdekképviseleteknek - fakad ki a civil szervezet elnöke. - A tervezett lépésről a Magyar Szeszipari Szövetséget és a terméktanácsot sem értesítették.
{p}Békési Zoltán szerint Románia még Magyarország csatlakozása előtt a tárgyalások során kinyilvánította: ilyen elnevezéssel Romániában szeszes italt nem gyártanak. Amikor kiderült, hogy az unió elfogadta Magyarország kizárólagos jogcímét a pálinka előállítására, akkor Románia, törvényeit módosítva, megpróbálta eltulajdonítani a magyarok vívmányát, és bevezette a palincat. Ilyen ital megvásárolható a határ menti nagyobb áruházakban, literenként háromszáz-hatszáz forintért. Ha valaki megvenné, felfedezheti, hogy az köszönő viszonyban sincs a főzött pálinkával, valójában ipari szeszből és aromából hamisított ital.
A pálinka név védjegy, a magyaroknál ahhoz hasonló, mint az olaszoknál a grappa, a skótoknál whisky vagy a görögnél az ouzo. A nemzeti jelleg megteremtésében a magyar vállalkozóknak, a magyar államnak már százmilliárdokban mérhető befektetése van. Az elmúlt években állami támogatással jelentős területen telepítettek gyümölcsösöket, hiszen a pálinka alapeleme a magyar talaj és klimatikus viszonyok között termesztett, Európában egyedülállóan aromás gyümölcs.
- Az utóbbi időben minden számottevő pálinkafőző vállalkozás nem kevés állami támogatással és saját erővel fogott fejlesztésbe - magyarázza az egyesület elnöke. - Ez a mi kis békési pálinkafőzdénk estében is százmilliós nagyságrendet tett ki. A védjegy minden esetben megkülönböztethetőséget biztosít. Ha egymás mellé tesszük a "pálinka" és a "p%u0103linc%u0103" szót, ezek a külföldi fogyasztó számára nem nagyon különböztethetőek meg.
{p}Ma Romániában palinca néven ipari szeszből és aromából előállított ital kapható. Ez a névhasználati megtévesztőségen túl tisztességtelen versenyelőnnyel is jár. Magyarországon 2000-ben elsősorban azért rendezték meg a gyulai kisüstipálinka-fesztivált, hogy elérjék: a magyar szokásnak megfelelően gyümölcsből, erjesztéssel, lepárlással készített termék viselhesse ezt a nevet. Ezt 2002. július 1-jétől sikerült elérniük.
Erdélyben a magyarok főznek pálinkát, hogy a gyümölcs értékét megmentsék. Romániában az egyszeres lepárlással készült cujka terjedt el, azt elsősorban szilvából főzik. A magyarországi főzdékben ezt alszesznek hívják. A pálinkafőzés során előbb desztillálják a cefrét, majd az így keletkezett alszeszt újabb lepárlással tovább finomítják. A cujka lényegesen alacsonyabb szeszfokú a pálinkánál, Békési Zoltán szavai szerint mivel az a románok nemzeti itala, nekik azt kellene népszerűsíteniük.
A civil szervezet elnöke szerint a megoldás az, ha megvizsgálnák: a magyarlakta területeken a magyarországival azonos pálinkafőzési hagyománnyal elképzelhető-e a pálinka név használata, de ezt egész Romániára kiterjeszteni vétek lenne. Ne fajulhasson odáig ez az ügyködés, hogy a világon korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló ipari szeszből és aromából a magyar pálinka név népszerűségét elorozva megpróbálják elvenni tőlünk a piacot.
- Az uniós csatlakozás az áruk szabad mozgását hozza el. Az unió további bővítésével itt lehet a román palinca, és a megtévesztő névhasználattal kiszoríthatja a magyar pálinkát. Nagy örömmel vettem, hogy Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az érintett tárcák részvételével és a szakmai érdekképviseletek bevonásával egyeztető fórumot hoz létre a pálinka elnevezés használatának vizsgálatára - jelenti ki a Pálinkafőzők Délkelet-magyarországi Egyesületének elnöke.