Mi lesz a csabai baromfiüzem sorsa?

Az állami tulajdonú üzem 1992 óta a Bábolna Rt.-hez tartozik. A cég a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója, 1204 embernek ad munkát. A magánosítás most nemcsak a munkahelyeket veszélyezteti, hanem a több ezer termelő és beszállító piacát is. A családtagokkal együtt becslések szerint 16-17 ezer ember  megélhetése függ az üzem sorsától.
A Bábolna Rt. privatizációjáról július 22-én döntött a kormány. Eszerint a havonta több százmillió forint veszteséggel üzemelő békéscsabai és kecskeméti baromfifeldolgozó eladására vagy bérbeadására pályázatot írnak ki, és ha az sikertelenül zárul, a két üzem becsukja kapuit.
A meglepett helybeliek nem tudják mire vélni, hogy ilyen horderejű kérdésről miért nem tájékoztatták őket korábban, miért nem kérték ki a véleményüket? Velkey Gábor, Békéscsaba szabad demokrata alpolgármestere több fórumon is elmondta, a mulasztásért a kormányzat, illetve az ÁPV Rt. és a Bábolna Rt. vezetése a felelős, hiszen ők készítették elő a magánosítást. Ez magántulajdonban lévő gazdasági társaságtól is elvárható, állami cég esetében pedig kötelező lett volna.
A megyeiek nagy része szerint a békéscsabai üzem vesszőfutása akkor kezdődött, amikor 1992-ben a Bábolnához került. A csabai üzemtől elvette a belkereskedelmi és külkereskedelmi jogot, illetve új elszámolási rendszert vezetett be: a költségeket Békéscsabán, a bevételeket a központban mutatják ki. A csabaiak úgy látják, az üzem vesztesége jórészt az elszámolási rendszerből adódik, és nem a piac nyilvánította életképtelennek az évi 12 milliárdos árbevételt elérő üzemet, hanem a Bábolna irányítói.
Az üzem dolgozói és beszállítói annál értetlenebbül fogadták a privatizáció hírét, mert az idén négyszázmillió forintos beruházással új csirkedarabolót alakítottak ki, és korszerűsítették az informatikai rendszert is, lehetőség nyílott tehát rá, hogy két műszakban dolgozzák fel a csirkét. (A békéscsabai üzem a piac szűkös lehetőségei miatt csak egy műszakban dolgozik.) Az augusztus 5-én megjelent pályázati kiírásban a víziszárnyas-gyártó vonal nélkül hirdették meg értékesítésre a baromfifeldogozót. Állítólag a csirkevágó vonal önmagában életképtelen, az üzem csak a sokkal keresettebb hízott kacsával és libával piacképes.
{p}
A történethez tartozik, hogy a Bábolna és a Carnex csoport tavaly novemberben felosztotta egymás között a piacot: a Bábolna lemondott a vízi szárnyasok feldolgozásáról, cserébe megkapta a pulykavágás jogát. Az egyezség értelmében a liba és a kacsa vágását ez év március 19-én leállították, a pulyka feldolgozása azóta szóba sem került. A piacfelosztás miatt Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő augusztus elején a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mert szerinte sérült a versenytörvény, hiszen a megállapodással a májliba, a májkacsa feldolgozásának több mint hetven százaléka a Carnex csoport kezébe került.
A békéscsabaiak kedélyét tovább borzolta a hír, hogy a 200 milliós értékű víziszárnyas-vágósort a Bábolna 35 millió forint plusz áfáért eladta a Carnex csoportnak. A csoporthoz tartozó orosházi Merián Rt. képviselői július 30-án megjelentek a gyárban egy listával, hogy mely gépeket, eszközöket kívánják leszerelni és elszállítani. Szándékukat csak a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma kilátásba helyezett demonstrációja hiúsította meg.
A történteket másképp látja Velez Zoltán, a Bábolna Rt. igazgatóságának elnöke. Elmondta, 2003-ban több hónapos késéssel jelent meg az agrárágazat szabályozása. Üzleti tervükben a baromfiágazat 15 milliárdos állami támogatásával számoltak, ezzel szemben csak kilencmilliárdot kaptak. Még a nagyobb támogatás reményében döntöttek a békéscsabai fejlesztésről. A beruházás eredményeként Magyarország egyik legkorszerűbb csirkevágó hídja működik Békéscsabán. A vízi szárnyasok feldolgozását azért szüntették meg, mert az unió nem fogadta el, hogy az ágazat nemzeti támogatásban részesül. Ezért csak az április 30-áig előállított termékek kiszállítását engedélyezték. A Bábolna Rt. és a Carnex csoport megállapodása nyomán a víziszárnyas-feldolgozás nem kerül ki Békés megyéből. A Bábolna Rt. integrációjában Füzesgyarmaton és Biharugrán előállított kacsákat és libákat Mezőkovácsházán vágják le. Egyébként a békéscsabai víziszárnyas-gyártóvonal értéke az épülettel együtt kétszázmillió forint.
Velez Zoltán szerint több tényező együttes hatása vezetett a jelenlegi helyzethez: emelkedtek a takarmányárak és az egyéb, a feldolgozással összefüggő energia- és szállítási költségek, miközben romlottak az értékesítési lehetőségek, a távol-keleti baromfiinfluenza hatásaitól tartva például egy év alatt huszonhat százalékkal csökkent a baromfihús fogyasztása. A cég elnöke elmondta, a Miniszterelnöki Hivatallal egyeztetve megállapították: nincs jogi akadálya, hogy új pályázatot írjanak ki a baromfifeldolgozó privatizációjára, és ezt kiegészítsék a víziszárnyas-feldolgozó vonallal. A döntésig nem engedik meg az utóbbi gépsor elszállítását, továbbá a vásárlóval, a Carnex csoporttal tárgyalásokat folytatnak az eredeti állapot visszaállításáról.
A privatizációs pályázat bírálati szempontjai között - a magyar magánosításban példátlan módon - csupán harminc százalékig veszik figyelembe az árat, harminc százalékban a foglalkoztatás és negyvenben az integráció fenntartását várják el az új tulajdonostól. Fontosnak tartják, hogy döntés átlátható legyen, ezért várják a békéscsabai önkormányzat két képviselőjét a pályázati döntőbizottságba. Az üzem privatizációjáról a végleges döntést az ÁPV Rt. igazgatósága és a Bábolna Rt. közgyűlése fogja jóváhagyni. Békéscsaba képviselő-testülete augusztus 17-i rendkívüli ülésen úgy döntött, felterjesztési jogával élve a miniszterelnökhöz fordul. A városatyák kérik, hogy a békéscsabai baromfifeldolgozót - a működőképesség fenntartása céljával - a víziszárnyas-feldolgozó vonallal együtt értékesítsék, és a már leszerelt gépeket szállítsák vissza. Az elmúlt hetek rossz tapasztalatai miatt a békéscsabai képviselők kérik a miniszterelnököt, hogy a gyár értékesítésére nevezzen ki kormánybiztost, és felügyelje működését a magánosításig. További fejlemény az ügyben, hogy augusztus 27-én a Bábolna Rt. rendkívüli közgyűlést tart, és Békés megye közgyűlése augusztus 30-án tárgyal az üzem jövőjéről.