Mit ér a hal, ha magyar?

A gyomaendrődi Körösi Halértékesítő, Halfeldolgozó Szövetkezet ez év márciusában az országban elsőként kapta meg halászati termelői csoportként az előzetes elismerést. Az elmúlt években majdnem 90 millió forintot fordítottak arra, hogy halfeldolgozó üzemük megfeleljen az uniós előírásoknak. A szövetkezet a térség Körösökön és a Tiszán dolgozó halászainak egy részét, pontosan huszonkilencet fogja össze, illetve idetartozik még három vállalkozás is. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében hatezer hektáros természetes vízen tevékenykednek, továbbá hatszázhúsz hektáros tógazdasági területtel is rendelkeznek. A kifogott halat a tagok átadják a szövetkezetnek, az értékesíti.
Gyomaendrődön 1971-ben kezdték el a halfeldolgozást. Az ezredfordulón ez az üzem már az alapvető feltételeknek sem felelt meg, ezért két év alatt, huszonöt százalékos állami támogatással, harmincezer forintot fordítottak rá. Hogy az unió követelményeinek is megfeleljen, hatvanmillióból, a megyei területfejlesztési tanács huszonötmilliós támogatásával tavaly év végén és ez év elején felújították az üzemet. Ehhez harmincmillió forintnyi uniós fejlesztési hitelt vettek fel tíz esztendőre.
Ma a feldolgozás nagyságát nem a kapacitás, hanem a piaci igény határozza meg. Az üzem évi ezerötszáz tonna hal feldolgozására képes, de jó esetben ennek csak harmadrészét tudják kihasználni. Folyamatosan kutatnak új piacok után.
- A felújított üzem átadása óta szerződést kötöttünk a Tisza Cooppal - mondja Csoma Antal. - Szeretnénk elérni, hogy valamennyi Coop-üzletben, ahol fagyasztott halat lehet kapni, a tengeri hal mellett ott legyenek a mi termékeink is.
{p}
Úgy látják, elsősorban a hazai piacot kell bővíteniük, hiszen óriási lehetőségek kínálkoznak, mert ma még jóformán csak tengeri halak kaphatók az üzletekbe. Bíznak benne, ha a vásárlók szépen csomagolva a hűtőkben meglátják a magyar folyami halakat is, akkor azt fogják választani. A hazai piac mellett terveik szerint hosszabb távon a harcsával, a süllővel és a csukával megjelennek az unió piacán is, illetve a busával és a ponttyal Romániában és Oroszországban.
- Magyarországon nagyon kevés a halfogyasztás, évente személyenként csupán három kiló húsz dekát eszünk meg - jegyzi meg az elnök. - Ezzel messze elmaradunk a világ és Európa halfogyasztásától: a világ átlag tizenhét, Európáé pedig huszonöt kilogramm körül mozog. Például a franciák évente átlagban huszonhét kiló halat esznek, ebből fél kilót sem tesznek ki az édesvízi halak. Nálunk annak a kis mennyiségnek több mint a fele édesvízi hal.
A Haltermelők Országos Szövetsége és Termék Tanácsa folyamatosan népszerűsíti a halfogyasztást, hiszen ez az egészséges táplálkozás egyik alapeleme. Az országnak több részében korábban nehezen jutott el a hal, például Nógrád megyében alig ettek belőle, szemben a Baja környéki húszkilós átlaggal.
- A hazai haltermelést leginkább a cseh import veszélyezteti, északnyugati szomszédaink termékeikkel már régóta jelen vannak a hazai piacon. Haltermelésünk fejlesztése érdekében fontos, hogy a magyar hal adja a fogyasztás növekedését. Ezért a minőség mellett árban is versenyképeseknek kell lennünk - tekint a jövőbe dr. Csoma Antal.