Amitől a tehén tejel

A körösladányi Helvécia Protein Trade Kft. takarmánykeverője Európában bárhol megállná a helyét. Ezzel a takarmánnyal javítják a tehén rostemésztését, s úgy növekszik a tejtermelés, hogy nem károsodik az állatok egészsége.

GazdálkodásMolnár Lajos2004. 09. 24. péntek2004. 09. 24.
Amitől a tehén tejel


Olyan minőségi takarmányt gyártanak benne, hogy az egyik vásárló gazdaságban, a Veszprém megyei Nemesszalókon az ezerkétszázas létszámú tehenészetben évek óta laktációnként átlagosan 11 ezer liter tejet fejnek. Hasonló eredményt csak az Amerikai Egyesült Államokban tudnak felmutatni.
Kádár Gyula, a gazdasági társaság ügyvezetője 1988-ban szerezte állatorvosi diplomáját, és rögtön komoly szakmai kihívásokkal találta szembe magát. A Szeghalmi Állami Gazdaság három telepén közel kétezer tejelő szarvasmarha  tartozott a keze alá, emellett akkoriban a háztájiban is nagyon sok sertés és baromfi volt. Az állami gazdaságot 1992-93-ban magánosították. A halasi kerületet - a tehenészettel együtt - egy berettyóújfalui gazdasági társaság vásárolta meg. A tulajdonos megkérdezte az állatorvostól, tud-e valamilyen megoldást arra, hogy a tejtermelés növekedjen. A takarmányozás ugyanis komplex tudomány, sok élettani és biokémiai ismeretet igényel.
- Ha ezt valaki komolyan veszi, üzleti lehetőséget is találhat benne - mondja Kádár Gyula. - Hajdani professzoromtól, Hegedűs Mihálytól kértem tanácsot, majd a halasi kerület keverőjében kezdtem el a takarmányokkal kísérletezni. A kutakodás oda vezetett, hogy hamarosan laktációnként nyolc-kilencezer liter tejet fejtünk. Egyre többen felfigyeltek ránk.
Közben, magánpraxisában napi tizennégy-tizenhat órát dolgozva, 1995-ben meg tudta venni Körösladányban a lerobbant telephelyet. Előbb kisebb teljesítményű keverővel dolgoztak, majd egyre több megrendelést kaptak. Az értékesítésben elsősorban Közép-Európára és ezen belül is a hazai tejtermelőkre számítanának, de ők most az alacsony tejárak miatt a termelésre nem tudnak kellően odafigyelni, a napi gondok megoldása foglalja le őket. A napi száztonnás termelésből szállítanak Szlovéniába, Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba. Készülnek az orosz piacra is, most kapták meg az oda szóló exportengedélyt.
- Takarmányunk elsősorban a háztáji gazdaságokban válik be nagyon jól - magyarázza a szakember -, mert ott a gazdák saját maguk gondozzák a teheneiket: szeretik, simogatják őket, és ha a jószág takarmányt kap, meghálálja. Nagyüzemi körülmények között ilyen gondoskodás nem nyújtható, így a jó eredmény eléréséért fokozottan oda kell figyelni az állatokra.
Egy ezerkétszázas állományú tehenészet igen nagynak számít Európában. A telepek teljesítőképessége általában a létszámmal együtt csökken, minél nagyobbak, annál inkább ki vannak téve a betegségeknek, a szaporodásbiológiai problémáknak, amelyek csökkentik a jövedelmet. Hat évvel ezelőtt Nemesszalókon csak napi 18 ezer litert fejtek, néhány éve már harmincezernél is jóval többet. A mai alacsony felvásárlási árak mellett létkérdés, hogy ki milyen költségekkel dolgozik.
- A bonyolult biokémiai folyamatokat jól kell ismerni, hogy a takarmányozás nyomán a tej mennyisége, zsír- és fehérjetartalma szabályozhatóvá váljon. Bonyolultsága miatt kevés tejtermelő tudja kifogástalanul elsajátítani, de a gazdasági kényszer miatt egyre többen fel fogják ismerni ezt a lehetőséget - fogalmaz Kádár Gyula.

Ezek is érdekelhetnek