Első osztályú, csomagolt áru kell

Számos hazai zöldségnek és gyümölcsnek jó esélye van a nemzetközi versenyben. Piaci zavarok azonban keresztülhúzhatják a számításokat. Ez történt például a meggyel is.

GazdálkodásPintér Csilla2004. 09. 24. péntek2004. 09. 24.
Első osztályú, csomagolt áru kell


Mivel a zöldségre és a gyümölcsre nincsenek kvóták az unióban, a jó minőségű, megfelelő áron kínált áruval bővíthetők a piacaink. Nagy előnyünk, hogy a magyar termés íze, aromája és beltartalmi értéke kiváló, de számolnunk kell vele, hogy a vásárló teszi fel a pontot az i-re. Szerencsére nálunk is létrehozták azokat a termelői szervezeteket, amelyek segítségével a minőségi áru egységes kínálattal kerülhet piacra. Akkor mégis mi a piaci zavar oka?
- Május 1-je előtt sokan csodát vártak, miközben pontosan lehetett tudni, hogy mely növényeknek mikor van esélyük a piacon. Míg másutt üzleti vállalkozásnak számít a gyümölcstermesztés, nálunk korábban szociális kérdésként merült föl a piaci fölöslegek levezetése. Pedig nem lehet ekként kezelni, mert ez megzavarja a piaci folyamatokat és a gondolkodást. Mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, bekapcsolódhat azokba a szervezetekbe, amelyek segítik a könnyebb piacra jutást, és egységes kínálattal, jó minőséggel a kisebb termelők is sikeresen vehetik az akadályokat - véli Lux Róbert, a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtitkára.
A szakember szerint csökkenteni kell a kereskedelmi lánc hosszát a termelő és a háziasszony kosara között, mert a minél közvetlenebb értékesítés teremtheti meg az elfogadható jövedelmet. Akik ragaszkodnak a korábbi gyakorlathoz, azoknak számolniuk kell vele, hogy csak a töredékét kapják az elérhető árnak. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a gyümölcstermesztésben csak közép- és hosszú távon szabad gondolkodni, és így kell vizsgálni a jövedelmezőséget.
Érvényes ez a meggyre is, amely körül piaci zavar alakult ki. A főtitkár elmondta, hogy a mostani helyzet gyökere a tavalyelőtti Michigan állambeli fagyhoz vezet, amely kiszívta Európából a fagyasztottmeggy-készletet. Az átlagosnál több fogyott befőttből is, ezért üres raktárakkal indult a múlt év. Mindebből egyenesen következett, hogy az ideihez képest háromszoros felvásárlási ár extraprofitot eredményezett. Mivel nem volt késztermék a piacon, 1,09 euróra emelkedett az üveges meggy bolti ára. A német és az osztrák konzervgyárak magyar meggyel indították a gyártást, amikor azonban megjelent az olcsó lengyel és német meggy, tartalékot képeztek. A magas ár és a túlgyártás oda vezetett, hogy nem ürültek ki a raktárak. Az idei gyártás kezdetén 0,79 euróra csökkent az ár, ez 36 százalékos csökkenés. Egyes magyar kereskedők, feldolgozók emellett egymás alá kínálva - piacismeret és kapcsolat hiányában - lenyomták a feldolgozott meggy árát is.
{p}
Az idei árakat visszahúzta az is, hogy néhány kereskedő a reálisnál olcsóbban kínálta az ipari és az étkezési minőségű meggyet, ezért a németek azt gondolták, hogy a valóságosnál sokkal nagyobb a termésünk. A fogyasztásra szánt, szárral szedett, kitűnő minőségű tálcás meggy értékesítésével viszont jók voltak a tapasztalatok.
Tetézte a gondokat, hogy immár uniós tagállamként nem érzékeljük a korábban rendkívül szigorú belépési ár és minőség-ellenőrzés adta piacvédelmet.
- Sajnálatos, hogy Magyarországon sem, és vélhetően az új csatlakozóknál sem működik olyan ellenőrzés, amely érvényt szerezne a múlt év szeptemberében hozott, hatályossá vált európai közösségi jogszabálynak, amely a belépési árakról, illetve a szankcionálásról szól, és kiterjed az uniós előírások betartatására - vélekedett a szakember.
Hogyan kerülhetők el a jövőben az árgondok? A főtitkár szavai szerint csak a tészek általi értékesítés ad esélyt rá. Példaként hozta fel, hogy az 52-55 ezer tonnányi meggyből 30 ezer tonna a tészeken keresztül talált vevőre. És ez a folyamat egyre fokozódik, garantálva a piac kívánalmainak megfelelő egységes árukínálatot és minőséget. A tervezhetőség, a kiegyenlített árak iránti igény azonban szükségessé teszi, hogy a meggy termékbizottság tagjai tárgyalóasztalhoz üljenek a német, illetve lengyel termesztőkkel, a feldolgozókkal, valamit az áruházláncok képviselőivel. Elengedhetetlen ugyanis, hogy kialakítsanak egy olyan, három-öt éves időszakra vonatkozó árat, ami biztosítékot és kiszámíthatóságot ad a termelőknek, a kereskedőknek, a feldolgozóknak és az áruházláncoknak is.
Az elmúlt nyolc-tíz évben fiatalodtak a meggyültetvények, és sok az új telepítés, a főtitkár azonban meggyőződéssel így vall:
- Azokat a kerteket hagyni kell megszűnni, amelyeket csak 250-300 forintos kilónkénti meggyár tart életben, mert erre nem lehet berendezkedni. Aki ugyanis nem tud 80-120 forint körüli önköltséggel versenyképes lenni, annak érdemes más kultúrára váltania. A gyümölcs bizalmi cikk, és az számít forgalomképes árunak, amely megfelel az uniós szabványnak. A mérce teljesülésével lehet csak piackonform eszközökkel szabályozni a piacot, a mérték alsó minőségét el nem érő árut pedig ki kell zárni a kereskedelmi forgalomból, az étkezési piacról, hogy a gondosan megtermelt, első osztályú áru eladható legyen. Megkerülhetetlen, hogy a termelő benne éljen a piacban.
A főtitkár kitért a minapi lublini tanácskozásra, ahol a négyszáz európai alma- és körtetermelő között hazánkat csak hárman képviselték. Nem mindenki áldoz szívesen a tapasztalatszerzésre, mi több, az évi hatezer forintos terméktanácsi tagdíjra sem. A szakmaközi szervezetnél ezért mára úgy gondolják, azt segítik, akinek a zöldség-gyümölcs termesztéséről szól az élete. Ezért vezették be azt a gyakorlatot, hogy a tagság pénzén megszerzett, üzleti tartalmú információt csak a fizető tagság tudja meg, senki más.
- Adottságaink foyltán nem tudunk nagy mennyiséggel operálni a piacon, nekünk csak kitűnő minőségünk lehet - hangsúlyozta Lux Róbert. - Almából például még soha nem volt húsz tonna fölötti országos termésátlagunk, míg másutt 30-35 tonna a hektáronkénti hozam. A termelők csak úgy tudnak talpon maradni, ha első osztályú, becsomagolt árut adnak el. Ehhez pedig össze kell fogniuk.

Ezek is érdekelhetnek