Kevés a méz, azt is olcsón veszik

Tavaly sikeres évet zártak a méhészek, és abban bíztak, ha uniós tagok leszünk, akkor még jobb lesz a helyzet, hiszen a közösség a fogyasztásnak több mint a felét behozatalból fedezi. Ez év tavaszán sokan fejlesztették állományukat, egy-egy méhcsaládért már harminc-harmincötezer forintot is adtak, holott korábban tizennyolcezernél nem ment följebb az ára.
Illés Kálmán, a Méhészeti Terméktanács ügyvezetője szerint tavaly júliusban az akácmézért átlagban nettó 747,2 forintot fizettek, a vegyes mézért pedig nettó 556,12-t. Ezzel szemben az idén júliusban az akácmézért csak nettó 593,45, a vegyesért 401,86 forintot kaptak a termelők.
Körösladányban Szekeres Zoltán vállalkozó több mint húsz éve méhészkedik, állományát fokozatosan fejlesztette. Mellékállásban őstermelőként százharminc-száznegyven méhcsaláddal foglalkozik. Főleg akácmézet állít elő a nyírségi akáclegelőkön. Az akácidény után Körösladányban és térségében repce- és napraforgótáblákra viszi méheit.
- Nagyon jó állománnyal mentem az akácra - meséli az idei szezon kezdetéről. - Valami érhette a virágot, mert a méhek nagyon lassan hordták a mézet. Sovány eredményt hozott az idei korai napraforgó is: hiába virágzott szépen, nem mézelt.
Szekeres Zoltán tapasztalata szerint idén az akácméz felvásárlási ára bruttó 640 forintról indult, augusztus közepén 620-630-at ígértek érte, és 600 forintról is hallott. A vegyes virágméz ára 420-440 forint körül mozog. Ráadásul így is alig vásárolnak föl mézet. A körösladányi méhész egyelőre vár az értékesítéssel, hátha, akárcsak más években, őszre, télre javul az ár.
{p}
- Miközben a méz mind olcsóbb, a gyógyszer, a fuvar és az egyéb költségek emelkednek - töpreng Szekeres, aki az ezredfordulón közel hárommillió forintos beruházással pergetőházat épített. - A méhcsaládok után nyújtott állami normatív támogatás évről évre kevesebb, 2002-ben még 1500, tavaly kerekítve 1000 forintot kaptunk, idén pedig csak 570 forintot. Miből fejlesszek tovább? Vagy inkább csökkentsem az állományt?
Gosztola György, a terméktanács elnöke szavai szerint az évente megtermelt méznek mintegy háromnegyedét exportáljuk. Fő termékünk az akácméz, Magyarországon kívül Romániában és Szlovákiában is jó a hozama. Az idei román termés viszonylag kedvező, és bizony a romániai méhészek leverik a magyar árat. Külföldön ráadásul húsz százalékkal visszaesett a méz fogyasztása. Az elmúlt tíz év alatt a méz átlagára 3,2-3,5 márka körül mozgott, mára jóformán megduplázódott, hiszen most euróban adjuk el ugyanennyiért. A külföldi vásárlók tehát kevesebb mézet vásárolnak, és az olcsóbbat keresik.
- A vegyes méz árának egyik meghatározója a dollár és az euró árfolyama - magyarázza a terméktanács elnöke. - Tavaly csaknem egy az egyben váltották a két valutát, mára az euróért 1,2-1,21 dollárt adnak. Ezért jobban megéri mézet venni olyan országokból, mint például Argentína, Brazília, Kína, amelyeknek dollárban lehet fizetni
Az Európai Unió július 15-én, engedélyek sorához kötve, de jóváhagyta az ázsiai importot. Az elnök szerint a kínai méz önmagában nem tehető felelőssé az általános kereslet- és árcsökkenésért, egyszerűen a fogyasztás viszszaesése a fő probléma.
- Mindig öt év átlagában kell gondolkodnunk - elemez Gosztola György. - Kína kiesése az unió piacáról hozott számunkra három-négy igen jó évet, de előtte nem ezt tapasztaltuk. Ami a támogatásokat illeti, most átmeneti időszakot élünk. A normatív támogatás ugyan csökkent, mert az unió a közvetlen támogatásokat visszaszorítja, de a január 1-jétől bevezetendő méhészeti nemzeti program már megfogalmazza az új támogatási jogcímeket. Az állami segítséghez pályázat útján juthatnak majd hozzá a termelők.