Nem minden sajt, ami annak látszik

Ellentmondásos folyamatok zajlanak a tejágazatban: egyre csökken a tehénállomány, de az idén várhatóan 230 millió liter idehaza felesleges tejet fejnek a tehenészek.

Gazdálkodás2004. 10. 22. péntek2004. 10. 22.
Nem minden sajt, ami annak látszik


Ugyan tavaly 400-430 millió liter volt a felesleg, de nem örülhetünk annak, hogy a többletmennyiség csaknem megfeleződött: becslések szerint háromszázmillió liter tej és tejtermék érkezik az országba csatlakozásunk után más uniós országokból. A szlovák tej literje például 20 forinttal olcsóbb, mint a hazai.
Már tavaly gondok voltak a tejtermelés jövedelmezőségével, ezért az év elején sokan visszaadták kvótájukat az államnak. Összesen kilencvenmillió liter tejkvótára nem tartottak igényt a gazdák, most viszont, mikor az állam értékesítené a kvótákat, alig néhány ezer literre akad jelentkező. Nem véletlenül. A kisebb tehenészetek mellett olyan nagyüzemek is akadtak, amelyek több millió liter tejtermelési jogosítványuktól szabadultak meg.
A tavalyi 72 forint helyett idén átlagosan 62 forintot kapnak a gazdák a tej literéért, miközben átlagosan 72 forint a termelési önköltsége. A nagyobb, akár ezer tehénnél is többet tartó telepeken, illetve a 30-40 tehenes családi gazdaságokban viszonylag kifizetődő a termelés, míg 4-500 körüli állománnyal rosszul járnak a gazdák, mert nem tudják kitermelni a járulékos költségeket.
A termelők kvótájuk mellé literenként két forint támogatást kapnak, ami jövőre - az Európai Unió beleegyezését követően - várhatóan ötre emelkedik, és akinek takarmánytermelő területe van, az hozzájuthat a területalapú támogatáshoz is. Működik az export-visszatérítés is, ami a feldolgozóknak jár az unión kívüli, harmadik országba történő szállítás után. A tejpor- és a vaj intervenciós felvásárlására nálunk még nem volt szükség.
Az olcsó szlovák tej mellett ott van a boltokban a német sajt- és joghurtféleségek, illetve sok üzletben sajtnak titulált görög sajtutánzat is. Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint nem véletlenül olcsóbbak a külföldről behozott tejtermékek. Egy részüket a gyártó piacépítési szempontok miatt adja az önköltségi ár alatt, más részük gyengébb minősége miatt olcsóbb. Ez utóbbira említette példaként a görög műsajtot, amelyben a tejzsírt növényi zsiradékokkal pótolják, illetve a német joghurtot, amely nem tartalmaz élő joghurtkultúrát. A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy az üzletekben odateszik a sajt mellé a sajtnak látszó, sokkal olcsóbb terméket, amelyre nem mindig írják rá az öszszetevőket és azt: készítmény. Többszörösen megtévesztik így a fogyasztót.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek