Ráfizettek Zalában a vágásra

Három-négy hónapja már, hogy a Zalahús Rt. vágóhídján nem vágnak hízott sertést. Farkas Imre elnök-vezérigazgató nem tapsol ugyan, mert, mint mondja, ötvennégy éve dolgozik a cégnél, de ilyen még nem fordult elő, mindazonáltal a dolgot tragikusnak sem tartja.

GazdálkodásBozsér Erzsébet2004. 10. 15. péntek2004. 10. 15.
Ráfizettek Zalában a vágásra


Szerkezetváltozást hajtottak végre, a cég termékei ott vannak a piaci élbolyban, töretlen az export, s minden dolgozónak van munkája.
- A sertésvágás szüneteltetésének oka, hogy a korábbi években a sertéstartás ráfizetéses volt, ezért sokan felhagytak vele - mondta. - A kisebb termelés nem tudta kielégíteni az igényeket, s automatikusan drágult a hús. De nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozta volna a  termelők és a feldolgozók költségeit. Közben megszűnt a támogatás, amelyet a vágók, feldolgozók kaptak a fél sertésért és darabolt sertésért, valamint az is, amely a keletkezett melléktermékek megsemmisítésére és az állatorvosi költségek fedezésére szolgált. A fejlemények olyan helyzetet véglegesítettek, amelyben veszteségessé vált a vágás és a feldolgozás. Ugyanakkor Nyugat-Európában az állam nagyobb hatékonysággal és szilárdan segítette a termelők és feldolgozók versenyképességét. Mindebből következően a dán, a holland, a német import hús feldolgozása jobban megéri, hiszen a számításaink igazolták a vágás ráfizetését. Meghoztuk a döntést: szüneteltetjük, amíg meg nem éri visszatérni hozzá.
- Mi lett az érdekeltségükbe tartozó sertéstelepek sorsa?
- Kevesebben hizlalnak, mint régebben, másik vágóhídra viszik az állatokat. Most is inkább olcsóbbodik az élő sertés, ezért aztán hatékonyabb munkával kell a telepeknek eljutniuk az uniós versenyképességhez. Nem könnyű, hiszen a takarmányköltség a meghatározó, a szemes termény, a szója és a tempósan, folyamatosan dráguló energia. A környezetvédelem is többe kerül, az uniós normákhoz kell igazítani a szerves trágya kezelését, elhelyezését, ami nagyon sokba kerül. A sertéstelepek fennmaradásához központi beavatkozásra lenne szükség, a pályázati lehetőségek önmagukban nem elegendőek.
- Hogyan változott a termelési szerkezet a Zalahúsnál?
- Németországban azt tartják, az a vágóhíd, amely kétmilliónál kevesebb sertést vág egy évben, nem működhet hatékonyan. A mi erősségünk nem a vágás, hanem a készítménygyártás. A Zalahús európai viszonylatban jó közepesnek számít, mindkét gyára megfelel az uniós követelményeknek. A piac alakulása, az uniós gyakorlat láttán készültünk a szakosodásra. Nyugat-Európában  már régen szétvált a vágás és feldolgozás, elkülönülnek a vágó-daraboló és a feldolgozóüzemek. Mi most jutottunk el ide, és igyekszünk minél több konyhakész árut előállítani, mert egyre több fogy belőle. A szarvasmarhavágást folytatjuk, nálunk működik az ország legkorszerűbb marhavágója, és egy éve működik új, korszerű feldolgozóüzemünk. Felkészültünk rá, hogy több marhát vágunk, mert a piacon keresett a marhahús.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek