Raktárra várva

Felajánlást tehet a gabona birtokosa, amennyiben rendelkezik regisztrációs számmal, és a termény mennyisége eléri a nyolcvan tonnát. Minőségi feltételek részleteit most nincs helyünk tárgyalni, de az érintettek megtalálhatják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 31/2004. (VI. 29.) közleményében. Ahogy azt a formanyomtatványt is, amelyet kitöltve lehet jelentkezni az intervencióra. Ezt faxon vagy postai úton kell eljuttatni a raktározás helye szerinti illetékes megyei MVH-kirendeltséghez. A közleményben leírtaktól eltérő módon készített beadványokat az MVH mérlegelés nélkül el fogja utasítani. Amennyiben azonban csak néhány kisebb hiba fordul elő, hiánypótlásra szólít fel a hivatal.
Az MVH ellenőrizni fogja a gabona minőségét az áru birtokosának raktárában. Az ellenőrzés időpontjáról az MVH értesíti a felajánlót. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, s ennek alapján dönthet végeredményben a felajánló, hogy valóban intervencióra adja-e gabonáját. Ha igen, akkor neki kell a raktárakba szállítania gabonáját, a raktárvezetővel egyeztetett ütemezés szerint - kivéve, ha saját raktárát használja elfogadott intervenciós bázisként. Megállapodnak a szállítás ütemezésében is, s így a termelő megtudhatja, meddig kell tárolnia a mostanság nyűgnek tűnő terményét.
A tonnánként - átlagminőségre - 101,3 eurós, vagyis 25-26 ezer forintos intervenciós ár igazából bruttó ár. Ez az ár növekedhet is és csökkenhet is. Ha a termelő telephelye és az intervenciós raktár egy megadott távolságon belül van, akkor levonnak, ha távolabb, akkor hozzáadnak az árhoz szállítási kompenzációt. Az előírtnál jobb gabonaminőség esetén többletpénz állhat a házhoz. Az sem mindegy, hogy az intervenciós időszak elején vagy később adja le a terményt: minden hónappal 0,46 euróval növekszik az ár. Persze nem szabad feledni a laboratóriumi költségeket, a ki- és betárolás díját. Mindennek részleteivel érdemes tisztában lenni, mert a végén még meglepetés is érheti a gazdálkodókat.


{p}
November elején a kukorica nagyobb hányada még lábon áll, magas a szem víztartalma, emiatt a betakarítás elhúzódik. Az aratást azért sem siettetik sokan, mert a terménynek nincs helye, a szárítók előtt hosszú sorok kígyóznak. Ez a helyzet a zsarolás eszközévé vált, véli Jakab István, a Magyarországi Gazdaszövetkezetek és Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) elnöke, mert a tárolóval rendelkező felvásárlók világosan fogalmaznak: ha a termelő nem adja áron alul a kukoricát, nem veszik át tőle. Napjainkban Szabolcsban, Hajdú-Biharban 17-18 ezer forintot ígérnek a tengeri tonnájáért, ami ugyancsak messze van a 26 ezer forintos uniós intervenciós felvásárlási ártól. Márpedig a 18 ezer forintos árral úgy jönne ki nullára a termelés, ha legalább tíz tonna teremne hektáronként, ami csak nagyon kevés helyen adatik meg - legalábbis az elnök számításai szerint.
Jakab szerint a gazdák ismerik az intervenció szabályait, csak azt nem tudják, hová kell szállítaniuk a gabonát. Ezért az érdekképviselet azt követeli az agrártárcától, hogy tegye közzé az intervenciós raktárak listáját, továbbá azt is szeretnék tudni, hol, kinek adták bérbe az állami tulajdonban lévő tárolókat. A gazdálkodókat az is aggasztja, hogy a szárítók a vezetékes gázhoz csak november 30-ig juthatnak hozzá biztonságosan, mert utána a lakosság ellátása az elsődleges cél, és a nagyfogyasztók csak jelentős felárral részesülhetnek az energiaforrásból.
Az érdekképviselet szerint ilyen bőséges kukoricatermés esetén most jól jönne, ha az állattenyésztés sok abrakot igényelne. Ehelyett az FVM, felrúgva a tavaszi agrármegállapodást, leállította a haszonállat-tartási támogatást, így 4,1 milliárd forintot vesz ki a sertés- és baromfitenyésztők zsebéből. A Magosz tárgyalni szeretne a kormánnyal a helyzet javításáról, s ha nem jutnak dűlőre, akkor összehívják a rendkívüli választmányi ülést, amely ismét dönthet arról, hogy megváltozzanak a közlekedési viszonyok az országban. (Azaz: ismét útlezárásokra számíthatunk - a szerkesztő megjegyzése.)
A gabonapiacon tapasztalható feszültséget a minisztériumban is érzékelik, Benedek Fülöp államtitkár szerint csak a kukorica egynegyedét takarították be. A piaci helyzettől függ, hogy mennyi kukoricát ajánlanak fel a gazdálkodók intervenciós felvásárlásra, de az FVM-ben hárommillió tonnára számítanak a mintegy nyolcmillió tonnás országos termésből. Az államnak alig több mint háromszázezer tonna tárolókapacitása van, de az már megtelt. Pályázatot írtak ki, hogy a gazdálkodók raktárait béreljék, és minden remény megvan rá, hogy novemberben másfél millió tonna kukoricát el tudnak helyezni. Többek között megvizsgálták a honvédség különféle raktárait is, de ott csupán néhány tízezer tonnányi, az előírásoknak megfelelő tárolókapacitást találtak. Szóba jöhet külföldi bértárolás is - de a környező országokban, például Ausztriában, Szlovákiában is több termés várható-, talán Németországban és Hollandiában vállalnák a magyar gabona elhelyezését.

Almakudarc
Az almaszüret a felénél tart, eddig mintegy háromszázezer tonna gyümölcsöt takarítottak be. A termés kilencven százaléka ipari feldolgozásra alkalmas, ami nem lenne baj, ha tisztességesen megfizetnék. A termelők a tavalyi ár felét, 9-11 forintot kapnak kilójáért, ami az önköltséget sem fedezi, mondta Jakab Ferenc, az Alma Terméktanács elnökhelyettese. Nincs kereslet az étkezési almára, az export nehezen indul be, az almatárolók egy része meg sem kezdte a feltöltést. Az étkezési almáért egyébként fajtától függően 25-60 forint között fizetnek.
Az almatermesztők az FVM miniszterhez fordulnak, EU-komfort megoldást kérve. Mivel veszteséges a termelés, állami támogatást kérnek az ültetvények kivágásához, az abból származó jövedelempótláshoz. Ha hektáronként ötezer eurót kapnának, három év alatt ki lehetne vágni az ültetvények felét, mintegy 39 ezer hektárnyi almást.