Sokaknak nincs malaca

Az év elejei nyomott árak okozta veszteséget jó, ha az év végén sikerül nullszaldóra fordítani: most a szakemberek élősúlykilónként húsz forintra becsülik a még meglévő, egész évre vonatkoztatható hiányt. Az uniós csatlakozás utáni időszak viszont jól sikerült a sertéstartóknak, jóformán - ez véletlen egybeesés - a csatlakozás utáni azonnal hegymenetbe indultak a felvásárlási árak, s a korábbi, kilónkénti 200-230 forintról már 360 forintra növekedtek. Ezt az irányvételt követték a húsárak is: a karaj kilója ma 900-950 forint.
A termelők az elmúlt két év veszteséget hozó időszaka miatt kevesebb állatot hizlaltak, a hetente értékesített vágósertések száma a korábbi nyolcvanezerről ma 65 ezerre csökkent. Az is igaz, hogy a piacokon hiánycikk és nagyon drága a malac. A mostani árak mellett már ismét többen szánnák rá magukat a hizlalásra, de nem áll módjukban malacot, süldőt venni.
Az év második felében az árak tehát emelkedtek, miközben a csúcsot döntő gabonatermés miatt a takarmány olcsóbbá vált. Mégsem rózsaszín a helyzet: az agrártárca október közepén - forráshiányra hivatkozva - felfüggesztette a hízónkénti kétezer foritos haszonállat-tartási támogatást, holott a termelők ettől várták a jövedelmezőség javulását. Ugyanakkor az agrárirányítás még néhány milliárd forint tavalyi támogatással is tartozik a hizlalóknak. A hazai sertéstenyésztőknek azonban lenne mit söpörniük saját házuk táján is: drágábban termelnek, mint sok külországban, és emiatt veszélyezteti őket az olcsó import hús, félsertés. Azt pedig még a legtájékozottabb szakértők sem tudják, hogy mennyit hoztak be belőle május óta. Azt viszont sejtik, hogy 55-60 ezer élő vágósertést is importáltak.
Az uniós átlagnál is olcsóbban termelnek például Brazíliában, nemcsak sertést, hanem szárnyasokat is. Ez a baromfitenyésztők számára gondot okoz, és félő, hogy a brazilok továbbra is borsot törnek a magyar orra alá. Felröppent ugyanis a hír, hogy az Európai Bizottság 270 ezer tonna baromfihús behozatalát akarja engedélyezni a dél-amerikai országból. Az olcsó brazil csirke eddig is sok bajt okozott az uniós gazdálkodóknak, mióta az import az 1995-ös 25 ezer tonnáról 330 ezer tonnára növekedett, amelynek zöme gyengébb minőségű, de nagyon olcsó fagyasztott csirke.
Az uniós csatlakozás eddig nem befolyásolta a hazai baromfihúsexportot, ugyanannyi a kiszállított mennyiség, mint annak előtte. Ámde pontosan senki sem tudja megmondani, hogy mennyi külföldi hús áramlott be az országba, mert a vámolás megszűnt, az importtételekről nincs országos statisztika. A csirkehús árát nem befolyásolta az import, most is annyi, mint hat évvel ezelőtt, nagykereskedelmi ára 340-350 forint között mozog; igaz viszont, hogy a disznóhús drágulásával a csirkéé is növekedett az utóbbi hónapokban.