Zuhan a méz ára

Míg korábban a hordós akácmézért 800 forintot kaptak, most kilogrammonként csak 550-et. A vegyes virágméz egységára 600 forint volt, jelenleg 350 forint körüli. Már ha akad rá vevő.
- Mi történhetett? - kérdeztem Bross Pétertől, a 16 ezres magyar méhésztábor felét tagjai között tudó Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.
- Július 15-én az Európai Unió székhelyén, Brüsszelben az illetékes bizottság ismét engedélyezte a kínai méz behozatalát, amelyet egyébként a benne lévő antibiotikum-maradványok miatt 2001 őszén kitiltottak a közösség piacáról. Az igen olcsón termelt kínai akácméz óriási zavart okozott az unió piacán, az ottani méztöltő, illetve -kiszerelő üzemeknek nem kell a drágább uniós méz, így a mi portékánk sem - válaszolta az elnök. - A közösség régebbi tagországainak méhészei általában üvegben adják el a hazai árut előnyben részesítő fogyasztóknak az általuk termelt mézet. Kereslet nemcsak emiatt van, hanem azért is mert az EU-15-ök korábban mézből csupán felerészben voltak önellátók.
A Magyarországon termelt méz négyötödét exportáljuk. Sajnos változatlanul lédig formában, azaz háromszáz kilós hordókban kerül a német, az olasz, a francia és más országbeli töltőüzemekbe. Az üvegezésre nem vagyunk berendezkedve, lényegében beszállítói vagyunk a nyugati vállalkozásoknak. Ott pedig most már újra az olcsó, igaz, silányabb kínai mézzel kell versenyezniük a kiváló minőséget nyújtó, ám drágábban termelő magyar méhészeknek. Másként szólva: javító mézként használják a mi nektárunkat.
Vajon tudhatja-e a fogyasztó, milyen mézet vesz meg az üzletekben? Hiszen a márkás magyar akácmézet itthon előszeretettel emlegetjük hungarikumként. Bross Péter szerint az üveg címkéjén csak annyi információ van, hogy tartalma unión belüli és kívüli méz keveréke, az arányt és a származási helyet már nem kötelesek feltüntetni, csupán az importáló vállalkozás nevét. Az OMME elnöke úgy véli, a magyar méhészek hazánk uniós tagságával lényegében csöbörből vödörbe kerültek, mert a közösségi szabályozás a mézkereskedők és a töltőüzemek érdekét szolgálja, a méhészeké és a fogyasztóké háttérbe szorul.
A hazai árnál harmadával olcsóbban kínált import méz már az egyik magyarországi áruházlánc üzleteiben is megjelent. Az OMME bevizsgáltatta: 14 százalék idegen anyagot - izocukrot és répacukrot - talált benne a laboratórium. Az ipari mézet használó magyar élelmiszergyártó üzemekben is megkezdődött a hazai beszállítók kiszorítása. Az egyesület információi szerint német kereskedők közvetítésével az olcsóbb ukrán és kínai méz kerül a különféle édesipari termékekbe. A magyar méz tehát mind a külföldi, mind a hazai piacon vert helyzetbe került. A kérdés csak az: végleges, avagy átmeneti ez az állapot.
A méhészek egyébként támogatási szempontból is sajátos helyzetben vannak az Európai Unióban. Egy 1997-es rendelet szerint az egyes tagállamok a méhcsaládok számától függő közvetett támogatásban részesülnek. Bross Péter elmondta: hazánk ebből a szempontból előkelő helyen áll. A nemrég elfogadott magyar méhészeti nemzeti program keretében évente csaknem egymilliárd forintot kap az ágazat, fele-fele arányban uniós és hazai pénzből. Az első kifizetésre az unióban szokványos, utólagos finanszírozásnak megfelelően 2005 októberében lehet számítani. Hozzájárulnak például a méhészetek gyógyszerekre fordított kiadásaihoz is. A jövő év elejétől megyénként egy szaktanácsadót alkalmaznak a program keretében. A pénzből kiadványok, szakkönyvek, szakmai előadások, valamint konferenciák és kongresszusok is támogathatók.