Érthetetlen árak, olvashatatlan pecsétek

Augusztus végén, szeptember elején kezdett beszivárogni az importtojás Magyarországra. Eleinte egy-két kamionnal érkezett Szlovákiából, Lengyelországból, Ausztriából, majd bezúdult a hollandiai tojás. A napokban pedig spanyol és belga áru árasztotta el a piacokat, és több helyen árulnak litvániai tojást is.
A Baromfi Terméktanács (BT) szerint ajánlatos óvatosnak lenni a vásárlásnál, az importtojás veszélyes lehet. Ez - a fogyasztók védelme mellett - a saját, hazai termelőink érdekképviseletében kifejtett lobbizásnak vélhető, de tény: a brit egészségvédelmi szolgálat azt tartja, hogy a szigetországi szalmonellafertőzések számának növekedése kapcsolatba hozható az ottani vendéglátóiparban felhasznált, Spanyolországból származó importtojással. Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára szerint csak megbecsülni lehet, hogy mennyi tojást hoztak be az importőrök, mert nem készül statisztika az uniós tagállamokból beérkezett szállítmányokról.
Hogy mégis valamiféle fogalmunk legyen, honnan milyen tojás érkezik az országba, a BT kezdeményezi, hogy terjesszék ki a regisztrációs kötelezettséget a nagykereskedőkre is. Ugyan az uniós szabályozás szerint a termelőt, illetve a csomagolóállomást nyilvántartásba kell venni, de csak azt a nagykereskedőt regisztrálják, amelyik már legalább egy éve bizonyított a szakmában. Ezzel szemben ma bárki - akár például építési vállalkozó is - behozhat külföldi papírokkal ellátott, ellenőrzés nélküli szállítmányokat Magyarországra. A legfőbb tojásimportőrré az utóbbi hónapokban déligyümölcs-kereskedők léptek elő.
{p}
A havonta átlagosan 250-275 millió darabra tehető tojástermelésünk mellett nem látszik számottevőnek, hogy május óta havonta 10-12 millió tojás érkezik az uniós országokból. Az ütem azonban gyorsul. Szabad a piac, az import ellen nem sokat lehet tenni - de azért szigorúbb ellenőrzésekkel kiszűrhető a minőségileg nem megfelelő termék. A terméktanács nemrégiben levélben kérte erre az agrárminisztert, az országos tiszti főorvost, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, illetve az Élelmiszer-biztonsági Hivatalt. A szakmai szervezet anyagi segítséget is felajánlott a munkához. A megkeresésre lapzártánkig egyedül az agrártárca vezetése válaszolt, és nem zárkózott el az általános ellenőrzéstől.
Az importtól nem lettek alacsonyabbak az árak. Mire a fogyasztóhoz jut a 15-20 százalékkal olcsóbban az országba került termék, sok kereskedő kezén megy keresztül az áru, s mindenki ráteszi a sápot. Földi szerint többszörösen becsapottnak érezheti magát a vevő. Könnyen megeshet, hogy párhetes importárut visz haza abban a hiszemben, hogy - az árából ítélve - friss, hazai tojásért fizetett. Ezért vásárláskor nézzük meg a pecsétet, s keressük a HU jelzést a tojáson.
A magyar nagyüzemi telepeken vakcinázzák a tyúkokat a szalmonella ellen. Ennek hatására a madarak bélcsatornájában elpusztulnak a tojással is terjedő baktériumtörzsek. A tojástermelők tyúkonként évente hatvan forint támogatást kapnak erre.
A békéscsabai Csabatáj Részvénytársaság százötvenezer tojótyúkot tart. A megtermelt évi negyvenmillió tojás nagy részét egy áruházláncnak értékesítik, a többit kiskereskedőknek adják át, illetve tojásport készítenek belőle.
- Önköltségünk tojásonként 12-12,75 forint között mozog - magyarázza Balogh József, a társaság kereskedelmi ágazatvezetője. - A tojást a biológiai okok miatti termelésfelfutás mértékétől függően a nyári hónapokban csak ennél olcsóbb áron értékesíthetjük, ennél jobb árat az őszi-téli hónapokban tudunk elérni. A hetvenes évek végén a tojás ára megegyezett egy gömb fagyiéval, a fagyi ma háromszoros-ötszörös árelőnyre tett szert.
{p}
A kereskedelmi áruházláncoknál a tojáscsomagolás költségét nem tudják érvényesíteni, még a doboz ára sem térül meg. Pedig szakszerűen, feliratozva, a tárolás hőmérsékletét, a méretet, a megnevezést, a forgalmazó nevét, a csomagoló regisztrációs számát feltüntetve adják át a tojást. Az előírásokat teljesítő cégeknek óriási a versenyhátrányuk. Az ágazatvezető szerint ma már a közutak mentén is kereskednek tojással. Darabját 14 forintért adják.
Tudomásul kell vennünk, hogy Spanyolországban csak 52 euró, Hollandiában 64 euró száz kilogramm tojás, ezzel szemben nálunk 104-105 euró, akárcsak Olaszországban. Uniós tagságunk előtt a magyar tojástermelők túltermelés esetén kaptak támogatást tyúkok levágására, és így helyreállt a piaci egyensúly.
- Túlélési stratégiát kell kidolgoznunk, muszáj alkalmazkodnunk az uniós árakhoz - tekint előre Balogh József -, de nehéz tartani az árversenyt, a nyugati tojótelepek technológiai színvonala magasabb a magyarnál. Például ott a mi telepünkhöz hasonló üzemben nem huszonnégy, hanem csak két ember látja el a feladatokat. A technológiai korszerűsítés mellett 2007-re az állatjóléti előírásoknak is meg kell felelnünk. Erre ötszázmillió forintot kellene költeni, de egyedül ennyi pénzt nem tudunk előteremteni.

Nem árt az óvatosság
Mit tegyünk, hogy még véletlenül se fertőződjünk szalmonellától? Csakis alapos sütés, főzés után fogyasszunk az importáruból, ne használjuk nyers vagy csekély hőkezeléssel készített ételekhez, és ne adjunk belőle beteg embereknek, gyerekeknek. Lágy tojásnak és a majonézes ételekhez tehát semmiképpen sem ajánlják a spanyol tojást.