Már a pulyka sem a régi

A túlkínálat hatása a meredek árcsökkenés: az év elején hat euró körül mozgott a pulykamell átlagára, az utóbbi hónapokban pedig már 3,20 euróra zuhant. Mivel kényszerpályán van a hazai termelés, jelentős raktárkészletek halmozódtak fel pulykahúsból, csak a fogyasztás szokásos év végi növekedése apaszt majd rajtuk.
Igaz, az év első felében a tavalyinál többet exportáltunk - 20 509 tonnához képest idén 22 527 tonna pulykát adtunk el külföldön -, ám az árbevétel csupán hetven százaléka volt a tavalyinak. Az exportnak mintegy harmadrészét mindkét időszakban a mell adta. Belföldön az első hét hónapban húszezer tonna pulykahús fogyott, tavaly 21 ezer. Tehát kevesebb pulykát eszünk, pedig például a mellfilé ára nem emelkedett, kilónként 900 forint körüli, és a 470 forintos felsőcomb kilója is csupán húsz forinttal lett drágább tavaly óta. A körülbelül ötszázalékos fogyasztáscsökkenés mellett idén jelentősen nőtt a pulykahústermelés. Nagy gond, hogy 120 ezer tonnára van minőségi támogatás, ezzel szemben előreláthatóan 140 ezer tonna körüli vágásérett mennyiséggel számolhatunk. Az akciók sem sokat segíthetnek, hiszen az évi átlagosan hét kiló hazai fogyasztás nehezen növelhető - vázolta a pulyka körül kialakult helyzetet Villányi János, a Magyar Pulykaszövetség titkára.
Hogyan alakult ki a túltermelés? A számok magukért beszélnek. Míg tavaly augusztusig 7914 ezer pulyka kelt ki, ez évben időarányosan 8520 ezer. A múlt év derekáig 97 ezer napos állatot exportáltunk, idén csak 69 ezret. Igaz, napospulyka-importunk a tavalyi 1031 ezerrel szemben 726 ezer volt. A nagy kelésszám mellett nehezíti a helyzetet, hogy a jelzetthez képest jelentősen emelték a napos pulyka telepítését Bábolnán, és 10-15 ezer tonnával többet termelnek a tervezettnél. Mivel felszámolás alatt áll a cég, az elmúlt hónapokban ugyan már nem telepítettek, de a meglévő nyolcszázezres állomány vágása még hátravan, és előreláthatóan februárra fejeződik be. Jövőre tehát 25-30 ezer tonnával csökken a megtermelt mennyiség.
A keltetőket, a termelőket és a feldolgozókat tömörítő Magyar Pulykaszövetségnek jelenleg 78 tagja van. Mivel csak azok kaphatják meg a kilónként 9,50 forint minőségi támogatást, akik regisztrált keltetőből vásárolták a napos állatot, az ágazat valamennyi szereplőjének érdeke a terméktanácsi tagság. Menet közben csalni még véletlenül sem lehet, mert a származást ellenőrzik a vágóhidak, és utána adják ki az igazolást, ami a támogatás alapfeltétele. Ha a kilónkénti 9,50 forintos támogatást vesszük alapul, egy nyolckilós tojóra 76, egy húszkilós bakra 190 forint jut. Körülbelül enynyi marad meg annak, aki korszerű körülmények között gazdálkodik. A termelők többségének azonban nincs haszna a pulykán, sőt ráfizet a nevelésre. A felvásárlási ár ugyanis 260-270 forint körül mozog kilónként, és az önköltség ennél 10-12 forinttal több. A csirkével könnyebb leállni, mert hat-hét hét után vágható, míg a pulykánál fél évvel hosszabb a tenyészidőszak, ha a húszhetes neveléshez hozzászámítjuk a keltetést is.
Bizakodásra ad okot, hogy Nyugat-Európában jelentősen csökkentek a telepítések, és jövőre minden bizonnyal nagyobb kereslet lesz a magyar pulykára. A termelők és vágóhidak pozíciójának támogatásához elengedhetetlen, hogy ne lépjük túl az évi százhúszezer tonnás termelést, mert csak ezt a mennyiséget lehet gazdaságosan értékesíteni. Mivel az ágazatra jellemző a csaknem maradéktalan önszerveződés, jó esély van rá, hogy a tészeken, bészeken, kft.-ken, vágóhídi integrációkon belül meghatározzák, ki mennyit termelhet, és csak a megállapodásos mennyiséget veszik át.