Nem kapós a fémzárolt vetőmag

Keserű a vetőmag-forgalmazók szájíze, mert vontatottan indult a vetőmagpiac, ráadásul a vártnál kevesebb csávázott, fémzárolt vetőmag fogyott eddig, holott nemhogy nem lett drágább, hanem inkább még a tavalyinál valamivel olcsóbban lehet hozzájutni.

Gazdálkodás2004. 11. 12. péntek2004. 11. 12.
Nem kapós a fémzárolt vetőmag


Már most látszik, hogy túlkínálat van vetőmagból, és a forgalmazók többnyire kénytelenek a megrendelés felvétele után csávázni, mert a bizonytalan kilátások miatt kockázatos lenne előre dolgozniuk. Ha ugyanis a csávázott vetőmag nem fogy el, meg kell semmisíteni, csávázás nélkül viszont kisebb a veszteségük, mert el tudják adni a gabonát a malmoknak.
A megfelelő minőségű vetőmag tehát rendelkezésre áll valamennyi növényből, sok gazdálkodó mégsem vásárol belőle, hanem visszaveti az idei terménye egy részét. A jó minőségű gabona reményében az ideális az lenne, ha legalább nyolcvan százalékban csávázott, fémzárolt vetőmag kerülne a földekbe. Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója elmondta, hogy az európai mércével szemben nálunk csupán harminc százalék az arányszám. Pedig hitelbe is odaadják a vetőmagot a cégek a visszajáró üzletfeleknek. A szakember szerint akár negyven százalékkal is nőhet a termelő kockázata, ha takarékoskodik a vetőmagon. Meggyőződése, hogy aki gabonatermesztésből akar megélni, annak minőségi árut kell előállítania, aminek elengedhetetlen feltétele a fémzárolt vetőmag.
Domján Gergely gazdaköri elnökségi tag ötszáz hektáron gazdálkodik Kecskemét környékén. Nála az a természetes, hogy csávázott, fémzárolt vetőmag kerül a földbe. Szerinte sok gazdatársának még az is drága lenne, ha száz forintba kerülne a vetőanyag mázsája. Nagyon sokan nem tudják megfizetni a minőségi búzavetőmagot. A gazdák pénztelenségének legfőbb okát abban látja, hogy régen elfogytak a tartalékok, az intervencióba leadott gabona árára pedig nem lehet alapozni az idén.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) adatai szerint november 1-jéig hétszázezer hektáron került a földbe az őszi búza, tehát a tervezett 1,2 millió hektárnak több mint felét elvetették már a termelők. Nagyobb gazdaságok sem dúskálnak a pénzben, ennek ellenére előteremtették a minőségi vetőmagra valót. Horváth Gábor főtitkár szerint az is nagy kérdés azonban, hogy miből tudják megoldani a tápanyag-utánpótlást. Nagy a valószínűsége, hogy a legtöbb gazdaságban műtrágyát is csak úgy tudnak majd venni, ha nyomott áron túladnak gabonájuk egy részén.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek