Saját vágóhíd kell a sertéstartóknak

Hazánk évente átlagosan 12-16 millió tonna gabonát termel. Hárommillió tonnát elfogyasztunk belőle, négymilliót takarmányozásra használunk fel. Ha minden szállítókapacitást igénybe veszünk, három és fél millió tonnánál többet akkor sem tudunk kijuttatni az országból. A többlettel nem tudunk mit kezdeni.

Gazdálkodás2004. 11. 05. péntek2004. 11. 05.
Saját vágóhíd kell a sertéstartóknak


- Az egyetlen megoldás a gabona- és a húságazat egyensúlyának a helyreállítása - javasolta Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács titkára egy Békéscsabán megrendezett tanácskozáson. Angol szakemberek szerint hazánk a világ három legversenyképesebb sertéstartó országa közé tartozik. Előnyünk, hogy a takarmányt saját magunk termesztjük meg, míg például a dánoknak vagy a hollandoknak vásárolniuk kell.
Kiderült, hogy a magyar húsiparból a készítménygyártásunk, így a szárazáru előállítása versenyképes, de a vágástól a darabolásig versenyképtelen. Például a Pick Szegednél a gazdasági számítások rámutattak, hogy jobban járnak, ha bérben vágatnak.
A szakmában ma már másfél millió darabos kapacitás alatt vágóhidat nem építenek. Magyarországon egyedül Kiskunfélegyházán működik hasonló nagyságú húsüzem. Dániában most adtak át heti hetvenhétezer darabos vágóhidat, ezzel szemben mi az ország összes vágóhídján hetente hatvannyolcezret vágunk.
Zádori László felsorolta a hazai vágóhidak versenyképtelenségének okait. A legjobb hazai vágóhidakon egy sertésre több mint egy köbméter vizet használnak fel, Dániában csak 230 litert. Egy köbméter víz ára 230 forint körül alakul, és ugyanennyi a csatornadíj is. Csak a felhasznált vizet tekintve ötszáz forint a magyar sertés versenyhátránya. A dán vágóhidakon egy hentes egy óra alatt tizenhét sertést vág le, darabol fel és csontoz ki. Magyarországon az utóbbi időben sikerült elérnünk az 1,9-es átlagot! Tehát a dán hentes munkája csaknem tízszerte hatékonyabb a magyarénál. Dániában egy sertés feldolgozásához húsz kilowattóra energia szükséges, Magyarországon harminckilenc kilowattóra kell hozzá. A dán vágóhidak teljesen a termelők tulajdonában vannak, és így van ez egész Nyugat-Európában.
- Eljött az a pillanat, amikor a hazai sertéstartókat hozzá kell segíteni ahhoz, hogy másfél millió darabos telejsítőképességű vágóhídjuk felépüljön - hangsúlyozta Zádori László. A terméktanács titkára szerint egy nagykapacitású vágóhíd a piacszabályozást is szolgálná, és megteremtené a gabona- és a sertéságazat egyensúlyát.

Ezek is érdekelhetnek