Megégni sem, megfagyni sem...

A szervezet főleg a társas és szövetkezeti gazdálkodók érdekeit képviseli, azokéit, akik az alapanyag-termelés felét adják és a földterületek 54 százalékát művelik. Mivel az elmúlt 14 évben a legnagyobb károkat a politikusok okozták a mezőgazdaságban, az érdekképviseletnek meg kellett tanulnia, milyen viszonyban kell lennie a mindenkori kormánnyal. "Ha közel kerülünk hozzá, megéget bennünket, ha távol vagyunk tőle, megfagyunk" - mondta Nagy Tamás, a szövetség elnöke.
Ebből a tapasztalatból okulva, de azért a jó viszonyra törekedve nem szabad elhallgatni, hogy bizony a mezőgazdaság drámai helyzetbe került. Az ágazat minden gondjának-bajának kiteregetését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is végighallgatta; azzal is szembesülnie kellett, hogy a 2002-ben hatalomra jutó kormány ígéretei közül melyek nem valósultak meg. Így például a társas vállalkozások, az állattartó telepek nem juthatnak földhöz, és az állami tulajdonban lévő üzletrészek sorsa a mai napig rendezetlen.
Az érdekképviselet is részt vett az év eleji agrárdemonstráción, miután a tej-, a baromfi- és a sertéságazat kritikus helyzetbe került, és a tárcával való tárgyalások nem vezettek eredményre. A tüntetés utáni megállapodás hatására számos intézkedés született, azonban az FVM ezek közül októberben megszüntette az állatjóléti támogatások kifizetését, és a munkahelymegtartó társadalombiztosítási terhek átvállalásáról is lemondott. A MOSZ kifogásolja, hogy a döntést nem egyeztették vele.
Nagy Tamás szóvá tette, hogy a magyar mezőgazdaság nem készült fel az uniós csatlakozásra, a közösséghez való alkalmazkodást most tanuljuk, és nem sok öröm van benne. Mivel az unió agrárpolitikája 2013-ig gyökeresen megváltozik, nekünk is igazodnunk kell hozzá, úgy, hogy a nemzeti érdekeinkért meg kell küzdenünk. Mivel ez idő alatt különböző politikai erők kerülhetnek majd kormányra, a pártoknak közösen kell kidolgozniuk a mezőgazdaság hosszú távú stratégiáját.
A jelenről szólva a termelők nehezményezik, hogy nem kapták meg a terület alapú támogatást, a nemzeti kiegészítő támogatásnak pedig csak a fele jutott el hozzájuk, ami komoly fizetési nehézségeket okoz. Hiába indult el november elsején a gabona intervenciója, harminc nap elteltével sem kezdődött el a felvásárlás a MOSZ tagjainál. Az unióhoz való felzárkózást a hazai bürokrácia, a magyar jogszabályok nemhogy nem segítik, de akadályozzák, főleg az állattenyésztésben. A környezetvédelmi és állatjóléti előírások sokszor szigorúbbak, mint az unióban (a legégetőbb gondok a hulladékgazdálkodásban és a nitrátkibocsátás területén tapasztalhatók).
A termelők helyzetét nehezíti, hogy mintegy hatszázmilliárd forint hitelük van, s ennek felét a jövő év első felében kezdik törleszteni. Ezért a szövetség kéri a kormányt, hogy kezdjenek tárgyalásokat az aszályhitelek elengedése ügyében. Nagy Tamás azt is nehezményezi, hogy a társas és szövetkezeti gazdálkodók sok mindenben hátrányt szenvednek a magángazdákkal szemben, ezért azonos feltételeket kérnek a kormánytól. A sertés- és baromfiágazatot pedig meg kell menteni egy legalább 2007-ig szóló program kidolgozásával.
A gondok megfogalmazása után a kongresszus résztvevői kíváncsian várták a kormányfő válaszát, de sok konkrétumot nem kaptak. Gyurcsány Ferenc szerint a földművelésügyi tárca sikeresen dolgozik, és minden évben nőttek a támogatások. Így lesz ez 2005-ben is, amikor mintegy 328 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére. A miniszterelnök szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a mezőgazdasági termékek behozatala lényegesen jobban nőtt, mint a kivitel, de hogy ez ellen mit lehetne tenni, arról nem szólt. A szövetkezeteket ért hátrányos megkülönböztetést meg kell szüntetni, egyenlő feltételeket kell teremteni minden gazdálkodó számára. És az lenne jó, ha a politika végre távol tartaná magát a mezőgazdaságtól, jegyezte meg a miniszterelnök.