Kertészek csapdában

Egyszerűbben fogalmazva: aki ezt a feltételt nem teljesíti, az kiszorul az óvatos becslések szerint is már a hazai forgalom kétharmadát lefedő nagy bevásárlóközpontokból. A lépés elsősorban a hazai kertészeket érinti - kivéve azt a négy nagyobb termelői közösséget, amely már működteti ezt a rendszert -, hiszen akár már az úgynevezett elsődleges nagybani felvásárlásból (például a helybeli áruleadásból) is kiszorulhat az, akinek nincs a termeléséről "papírja".
Ez a bizonyos "papír" a természetesnek számító vegyszernapló meglétén meg a felhasznált fajták engedélyszámainak rögzítésén túl arról is tanúskodik, hogy például a termelőhelyen van-e megfelelő illemhely és tisztálkodási lehetőség, illetve "a termelők és/vagy szállítók tudják-e bizonyítani a szermaradvány-vizsgálatok évenkénti elvégzését, vagy a tagságukat egy harmadik fél által működtetett monitorozó rendszerben, amely a gazdaságig visszakövethető?"
Az ominózus rendelkezést 2002 januárjában hozta meg az Európai Bizottság. E szerint az idén januártól már csak olyan élelmiszer, takarmány, állati eredetű termék, adalékanyagok stb. kerülhet a fogyasztók kosarába, amelyről pontosan tudni lehet, honnan származik, milyen körülmények között állították elő. Ezt a feltételt a szakma "nyomon követhetőségnek" nevezi, és az uniós előírás egyik legfontosabb kritériumát jelenti: biztonságos élelmiszer az, amelynek útját a szántóföldtől (óltól) a fogyasztó asztaláig pontos adminisztráció rögzíti.
Az elvhez kapcsolódó regula a négy éve bekövetkezett drámai állat- és élelmiszer-higiéniai botrányok után jelent meg, és egy természetes fogyasztói igényt fogalmaz meg: jó tudni, mit eszünk. A hazai termelők nagy része felkészületlen, a nyomon követhetőség feltételeiről nem hallottak.
Az említett levél (lásd keretes anyagunkat) az úgynevezett EurepGap-rendszer átvételét követeli meg a beszállítóktól. Ez a szisztéma a termelés minden egyes fázisát lényegében kockázati tényezőként elemzi: magyarán azt vizsgálja, hogy miközben a gazda magágyat készít, palántáz, permetez, vagy éppen betakarít, csomagol, érvényesülnek-e a biztonság feltételei.
{p}
Kériné dr. Tasnádi Márta, a kertészeti termékkereskedelemmel foglalkozó Agragent Kft. igazgatója lapunknak elmondta: a feltételek, bár nem teljesíthetetlenek, kialakításukhoz nyilvánvalóan új termelői szemlélet szükséges. Megjegyezte: az uniós rendeletről az egymást követő kormányok pontos információkat kaptak, ám igazából senki sem ösztönözte és értesítette a termelőket, hogy a szükséges fejlesztéseket végrehajtsák. Az EurepGap egy önkéntesen vállalható, a nagy kereskedő cégek által elfogadott - s mint most kiderült, megkövetelt - minősítési rendszer. Ezért célszerű lenne, ha a magyar termelők többsége e szerint méretné és fogadtatná el "hivatalosan" magát.
Ez viszont nem egyszerű. A hatósági minősítés pénzbe kerül: évente akár félmillió forintot is rá kell szánnia annak, aki  jelen akar lenni a kereskedelemben. A szakértő ezért azt javasolja, hogy a termelők ne önállóan, hanem csoportosan kérjék termelésük minősítését. Ehhez pillanatnyilag a legmegfelelőbb forma az unió által is támogatott termelési és értékesítési szervezet, a tész. A minősítő eljárást jelenleg két uniós oklevéllel rendelkező szakértő cég végzi Magyarországon. A rendszer három részre tagolódik: van kötelezően betartandó feltétel, van ajánlott, és van "kevésbé fontos". Az első kategóriából gyakorlatilag mindent teljesíteni kell, a másodikból 95 százalékot, a harmadiknak pedig legalább a felét illik igazolni. A konkrét feltételekről az érdeklődő gazdák pontos információkat kaphatnak a DNV Magyarország Kft. honlapján (www.dnv.hu) található táblázatból.
Munkatársunknak az egyik érintett nagykereskedelmi cég képviselője elmondta: nem céljuk kiszorítani a magyar termelőket a pultjaikról, de az előírásokat be kell tartaniuk. Jelezte: ha felhívásuk nyomán  sem mozdul a hazai termelői kör, kénytelenek lesznek importőrökhöz fordulni, mert vásárlóiknak folyamatosan minőségi árut kell kínálniuk. Ez a forgalomban nem okoz gondot: a legtöbb nagy kereskedelmi cég képes néhány óra alatt teljes mértékben külföldről pótolni a kieső honi termékeket.
{p}
Tisztelt Partnerünk!
Az Európai Parlament és az Európa Tanács 178/2002/EK-rendelete (2002. január 28.) előírja 2005. január 1-jétől a termelés, a feldolgozás, az élelmiszer-termelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. Cél, hogy a "Szántóföldtől az asztalig" európai uniós irányelv megvalósításával a magyar termékek élelmiszer-biztonsági helyzete megerősödjön.
A rendelet 142. paragrafusa a helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó EurepGap minőségbiztosítási rendszer kialakítására is lehetőséget ad. A rendszer kialakításában elsősorban a beszállítók érdekeltek.
Kérjük, hogy a fentiekre vonatkozóan az Önöknél alkalmazott nyomon követési rendszerről legkésőbb 2004. 12. 10-éig tájékoztassák a ... Kft.-t.