Itt a helyben maradásért fizetnek

- Mihelyt egy kis pénzt éreznek az emberek, mindjárt ragaszkodnak a földhöz - fogad Ároktőn ifjabb Győri Kálmán. A nemzeti agrár-környezetvédelmi program öt évvel ezelőtti nehézkes indulása óta ő több helyi gazdálkodót is meggyőzött már, hogy vidékükön ennek van jövője.
- Akkoriban a környékbeli falvak határának fele parlagon heverő, gazos terület volt, most már alig találni ilyet - mutat körbe széles mozdulattal a húsmarhák karámjánál állva. - Egy miskolci ügyvéd százhúsz hektáros legelőjét bérlem, hosszabb távon számítok a földre. Önmagában veszteséges az állattartás, de a gyep célprogram-támogatásaival jövedelmezővé válhat - magyarázza a fiatalember.
Ároktő és még tucatnyi más település - közöttük Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes - az érzékeny természeti területnek számító borsodi mezőség része. Itt több támogatás jár a szántók és a gyepek környezetkímélő, ezért nagyobb vesződséget és több költséget igénylő műveléséért, mint másutt. Leegyszerűsítve: elsősorban a helyben maradásért és a táj fenntartásáért fizetnek a mostoha körülményeket vállalóknak, nem pedig a versenyképes termelésért.
A kistérség központjában, Mezőcsáton összegyűlt gazdák egymás szavába vágva magyarázzák "a sajtó nyilvánossága" - azaz e sorok írója - előtt, hogy miért látják veszélyben magukat és családjukat az agrár-környezetgazdálkodásra szánt milliárdok átcsoportosításáról terjengő hírek miatt.
- Az iparszerű gazdálkodást szorgalmazó agrárlobbi erősebb nálunk, úgy érzem, ütközőpontba kerültünk - foglalja össze a társaság álláspontját Sárvári Attila vidékfejlesztési menedzser, aki a Cötkény Szövetség által (lásd keretes írásunkat!) már a kilencvenes évektől tevékeny részese az elmaradott térség felemelésének. - Minden egyes falut a földdel foglalkozó 20-40 család tarthat meg. A múlt század közepéig majdhogynem egybefüggő legelő volt errefelé telis-tele jószágokkal. Összeszámoltuk: itatásukra csaknem száz, ma már elhagyott csordakút szolgált - mondja a mezőség mindenese.
A juhászfamíliából származó Kuli Sándornak és 25 éves, nősülés előtt álló fiának két korábbi szövetkezeti majorban összesen ezerhatszáz anyajuha kérődzik. Lada Nivával indulunk az egyik telepre. A birkák nehéz levegőjű hodályokban kérődznek. Az élővilág, a védett legelők kímélése céljából csak tavasztól őszig engedélyezik a legeltetést.
{p}
- Egy a baj csupán - tolja fel homlokán a kalapot a juhász. - Nincs saját legelőm. Amit itt lát körben, az természetvédelmi terület, mind a 360 hektár a Bükki Nemzeti Parké. Nemrég emelték a hektáronkénti bérleti díjat ezerről évi ötezer forintra. A pécsi székhelyű Drávakavics Kft. pedig kikötötte: a mindenkori uniós támogatás feléért adja nekem használatra gyepterületét. Méltánytalanul soknak tartom az így számolt bérleti díjat.
A Drávakavics még a kilencvenes évek elején megvette a mezőcsáti termelőszövetkezet kavicsbányáját. Minthogy irányítói építőipari fejlesztést terveztek, vásároltak a környéken eladó földeket is. (Akkor még nem tiltotta a gazdasági társaságok tulajdonszerzését az 1994-től hatályos földtörvény.)
- Személyesen ugyan még nem találkoztam Kuli Sándorral, de csak többszöri írásbeli felszólítás után hajlandó fizetni a legelőért - válaszolta érdeklődésemre Kerner Lőrinc ügyvezető igazgató. - Tudomásom szerint uniós tagságunk óta már a földekért járó támogatások fele a méltányos bérleti díj. A környezetkímélő hasznosításra öt évre kell szerződni, ami megköti a kezünket - érvel a pécsi tulajdonos.
- Újabban kevés az eladó föld mifelénk, és emelkednek a bérleti díjak is - kommentálja a környezetgazdálkodási támogatások helyi hatását a mezőcsáti Bertókné Barancsi Zsuzsa. A cukrász képzettségű aszszony és mezőgazdasági technikus férje 250 hektár, zömében bérelt szántón működtetik családi gazdaságukat. Az udvaron hitelből vásárolt új traktor és öntözőberendezés várja a tavaszt. Most pályáztak először, remélik, sikeresen.
- A környezetkímélő integrált szántóföldi termesztésért hektáronként 33 ezer forintot adnak - mutatja bizakodva egy táblázatban Zsuzsa. - Ehhez jön még az uniós földalapú támogatás és a nemzeti kiegészítés együttesen 35 ezer forintja. Mindezek ellenében szabályozzák a vegyszerezést, a trágyázást, a talajművelést, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Cötkényből európai modell
A régiek szerint Jézus a világ teremtésekor szamarat fogott az eke elé, s biztatta a Tiszát: kövesse csak őket bátran. Az éhes szamár folyton a cötkény (szamárkóró) után kapkodva ide-oda rángatta az ekét, így aztán kanyargóssá vált a folyó medre. A szájhagyomány után kapta a Cötkény nevet a hat éve alakult térségfejlesztési szövetség, amire így vagy úgy minden későbbi vidékfejlesztési kezdeményezés támaszkodott. A 35 ezer hektáros, felerészben természetvédelmi területből álló borsodi mezőségen - a jelenlegi mezőcsáti kistérségben - elkezdett munkát a WWF (Természetvédelmi Világszervezet) Európa öt vidékfejlesztési modelljének egyikévé nyilvánította.