Mogyorótörők a békési végeken

Még 2002 nyarán bezárt a falu egyetlen ipari üzeme, a huszonöt asszonyt foglalkoztató varroda. Az ötlet onnan jött, hogy a kilencvenes évek közepén a faluban egy vállalkozó mogyorótörő üzemet működtetett. Az Azerbajdzsánból behozott rágcsálnivalót itt feldolgozták, zsákolva exportálták Olaszországba.
- A mogyoró megterem nálunk is - jött az ötlet -, s 1998-ban kilenc hektár mogyorót telepítettem.
Majd a következő években Békés mellett, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében összesen hatvanöt-hetven hektárt telepítettek. Már akkor azon gondolkodott, hogy föl is kellene dolgozni, krémet kellene csinálni a mogyoróból. 2002-ben gazdasági társasága pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz, az agrártárcához, a szükséges bankhitelhez is hozzájutott, de a Széchenyi-terv keretében nem ért el sikert. Így ez a négyszázmillió forintos beruházás nem valósulhatott meg, de Kincses István nem adta fel:
- Ezután már egyéni vállalkozóként a mogyorókrém gyártása helyett mogyorótörésre, -pörkölésre és -csomagolásra kértem az engedélyt.
Tavaly megkapta az építési engedélyt a 140 milliós beruházásra. SAPARD-pályázaton 50,6 millió forintot nyert. Hitelt az egyik takarékszövetkezet nyújtott, mert fantáziát látott az üzemben.
Kincses István kitartó ember, így a mogyorókrém gyártásáról sem mondott le, egy olasz gyártóval azt tervezi, hogy olasz recept szerint állítja elő a krémet, és társa kereskedik majd a kelet-európai piacon.
Az automatizált üzem 90-100 hektár ültetvény termését képes feldolgozni. Mivel a magyar ültetvények egy része most fordul termőre, egyelőre még Törökországból is vásárol alapanyagot. Biztos olasz piac mellett kedvezőek a kilátások Horvátországban és Litvániában. Természetesen a magyar fogyasztókról sem feledkeznek meg. A most induló üzem tíz-tizenkét dolgozót foglalkoztat, de ha a piac beindul, akár két műszakban is dolgozhatnak.