Most nem tollasodnak

- A minisztérium vezetői udvariasan meghallgatják a gondokat, a kéréseket, de semmilyen intézkedést nem hoznak - mondta Erdélyi István, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Szerinte ők most nem koldulni járnak a Kossuth téri épületbe, csak a nehéz helyzetben szeretnének valamit visszakapni az államháztartásba tavaly ágazati szinten befizetett 21 milliárd forintnyi adóból.
Az ágazat eredményessége becslések szerint tavaly 1,5-2 milliárd forinttal romlott. A baromfihús termelése 1,4 százalékkal csökkent, főleg a liba- és a kacsatartóknál tapasztaltak visszaesést, ami Takács László terméktanácsi igazgató szerint az idén folytatódik. A válság egyik oka az olcsó dél-amerikai, távol-keleti fagyasztott hús beáramlása, ami ellen az EU nem tud vagy nem akar védekezni. Az uniós termelőket olyan szigorú állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások - meg az ezzel járó költségek - terhelik, amelyeket nem kérnek számon az olcsó húst szállító országoktól, ahol ráadásul a munkabér is alacsonyabb. Hazánk termelői az unión belül is hátrányban vannak, mert a többi országban az állam támogatja az állati eredetű hulladékok megsemmisítését, ártalmatlanítását, nálunk ellenben nem. Érthető, de el nem fogadható, hogy a túlélésre törekvő termelők, a kockázatot, a bírságot is vállalva, más úton szabadulnak meg a fertőzést előidézni képes hulladékoktól. A magyar kormánnyal ellentétben a többi újonnan csatlakozott tagország jelentős nemzeti támogatást nyújt termelőinek e célra. Az áruházak maguk oldaláról nézve jogos törekvése, az árleszorítás sem kedvez az ágazatnak.
A terméktanács szerint 8-10 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a tavalyi termelést fenntartsák. Tavaly 6,3 milliárd forintot szántak e célra, de a kifizetések októberi felfüggesztése miatt ténylegesen csak 4,5 milliárdhoz jutottak hozzá a termelők. Az idén azt szeretnék elérni, hogy a hulladék megsemmisítése állami feladat legyen, és továbbra is számítanak a kilogrammonkénti 9,50 forintos minőségi, illetve a 2 forintos állat-egészségügyi támogatásra. Ha a hazai baromfitenyésztők tönkremennek, veszélybe kerülnek a növénytermesztők is, hiszen az ágazat 1,8 millió tonna gabonát használ fel. Ha ezt a gabonát a világpiacon kellene eladni, 6-7 milliárd forint veszteséget jelentene az országnak, állapította meg Makay György, a gabonaszövetség főtitkára. Azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi gabonaárak alacsonyak, s ha a baromfihúst a két évvel ezelőtti és tavaly első félévi 25-30 ezer forintos kukoricával kellett volna előállítani, még nagyobb lett volna az ágazat vesztesége.
Amennyiben a baromfiágazat nem kapja meg a kért támogatást, akkor szeptemberre 2500-2800 embert, a dolgozók 20-25 százalékát kell elbocsátani a feldolgozóktól. A vágásszám csökkentése érintené a beszállítókat meg a baromfitartókat is, így tovább növekedne a vidéki munkanélküliség.