Somogyaszalóról nézve

A városi lakosság nagy része mást tud a gazdatüntetésekről, mint a valóság. E megállapítást igazolja Ballay Attila, a Kaposvári Állattenyésztési Főiskola egykori tanára. Nyugdíjasként Somogyaszalón él, s 18 hektár földet művelve takarmányt is termel jószágainak. A világra nyitott mérnökembert hívtuk fel a minap.

GazdálkodásT. Dögei Imre2005. 03. 18. péntek2005. 03. 18.
Somogyaszalóról nézve

A traktoros demonstráció sajtóhíradásai olvastán Ballay Attila arra jutott, sokan tájékozatlanságból mondanak elmarasztaló ítéletet a gazdákról. Igaztalanok az elmúlt hetekben ismétlődő vádak, miszerint a gazdák újabbnál újabb követelésekkel álltak elő. Az elmaradt ígéreteket kérték számon: hogy a földalapú támogatásokat 2004. október, majd december, aztán pedig 2005. január végéig kifizetik, az intervenciós felvásárlásra felajánlott gabonájukat megveszik. Ezek nem történtek meg, betelt a pohár.
Azt a látszatot keltik a mezőgazdaság gondjait nem ismerő, főként nagyvárosi lakosságban, hogy a gazdák politikusok által irányítva, politikai célból tüntetnek - fejtegette Ballay Attila. Holott az előbbieken túlmenően a gazdák tüntetésének további oka, hogy az elmúlt években mindenki arra biztatta őket, fejlesszenek, mert "az Európai Unióban meg kell felelni a kívánalmaknak". Ez a cél jelentős beruházásokat igényelt, amelyeket majdnem mindenki banki hitelekből valósított meg. A kölcsönök törlesztése a mezőgazdasági termékek bevételéből, az uniós és hazai támogatásokból lehetséges. A termelés kockázatos, a mezőgazdaságban havi fizetés nincs. Ha nem tudják törleszteni a felvett hiteleket, akkor elvesztik a húsz-negyven millió forintos, tulajdonképpen a bankok kezében lévő traktoraikat, jelzáloggal terhelt ingatlanaikat. Ördögi kör ez, amiből nem lehet kiszállni - hallgatom a felháborodott tanárembert. A földönfutóvá lett gazdálkodók ezek után segélyekre kényszerülnek, sokuk jobb híján a városokba települ az ottani, amúgy sem csekély szociális gondokat szaporítva.
{p}
Magyarországon az is baj, ha rossz, de az is, ha jó az évjárat. Tavaly kiemelkedő volt a gabonatermés, ami már-már kritikus helyzetbe hozta a növénytermesztést. A legtöbb állattenyésztési ágazatban a világháború utáni szintre csökkent az állatlétszám. Nincs hát, ami megegye a takarmánygabonát - teszi szóvá a magyar mezőgazdaság torz szerkezetét a tehenet, lovat, sertést, baromfiféléket egyaránt tartó tanár-gazdálkodó, aki az áfa miatt (is) másodrendű állampolgárnak érzi magát. A négymillió forint alatti éves árbevételt elérők nem igényelhetik vissza a forgalmi adót, miközben nekik is áfával növelt áron adnak mindent. Ballay Attilának tavaly félmillió forintja bánta, hogy áfa-visszatérítés ügyében túl kicsinek találtatott.
Az Európai Unió régebbi tagországaiban egyre inkább összefügg a mezőgazdaság, a vidék és a környezetvédelem támogatása. A kisebb területeket is hasznosítják. Nálunk óriási parlagfűirtási kampányok folynak, ám semmit nem tesznek azért, hogy a növénytermesztésre alkalmatlan területeken állatok legeljenek. Nemrég megjelentek ugyan e témakörben pályázatok, ebbe azonban nem fért bele a Ballay-féle kisgazdaság: a minimális létszám ugyanis 160 szarvasmarha vagy 660 birka lett volna...
- A sort még folytathatnám - jegyzi meg közbevetésemre. - De talán ennyi is elég innen, Somogyból, a bántó kérdés hátterének megvilágításához, hogy miért hőbörögnek a parasztok. A pártok megkísérlik az egymás elleni harc eszközévé tenni a parasztság megmozdulását.
És még valami: Ballay Attila lapzártánkig sem kapta meg a 18 hektár földje után járó támogatást.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek