Bár program van, raktár nincs

Alighanem az utóbbi évtizedek legfurcsább aratására készül a magyar gazdatársadalom. Miközben ugyanis a kedvező időjárásnak köszönhetően a tavalyi termést megközelítő, de legalábbis jó közepes hozamot ígér a vetés, a magtárakban lesz még az elmúlt évi szem legalább harmada. Egyszerűbben: a gazdák többségének súlyos gondot okoz majd, hogy hova tegye a megtermett gabonát.
A helyzet pontos megértéséhez számolnunk kell egy keveset. Tavaly csaknem tizenhétmillió tonna gabona termett Magyarországon. Ebből nagyjából - mindent összeadva - kilencmillió tonna a hazai felhasználás, a többit el kell (el kellene) adni. A tavalyi termésből a szakmai szervezetek összegzése szerint a kivitel hárommillió tonnára tehető, így könnyű kiszámolni (belevéve a nagyjából nyolcszázezer tonnás 2003-as készletet is), hogy a hazai magtárakban legalább hatmillió tonna ótermés vár majd értékesítésre az idei aratás megkezdésekor. Ebből négymillió az uniós jogszabályok szerinti felvásárlásból kerül a raktárakba, a többi az úgynevezett szabad piaci készlet, ami termelőknél, feldolgozóknál, kereskedőknél "pihen". Ha semmilyen természeti katasztrófa nem történik, az idei betakarításkor is legalább tizenötmillió tonna gabonával kell számolnunk, amiből hárommillió tonna biztosan itthon marad. Ez a tavalyról maradt készlettel együtt csaknem kilencmillió tonna olyan gabona lesz, amelyről pillanatnyilag senki sem tudja, mi lesz a sorsa. Vagyis: egyszerűen megtelnek majd a magtárak - és a gazdák az idén ősszel, jövő tavasszal ismét vetni fognak. Mi lesz itt?
{p}
Bajos tárolóhelyek
A szaktárca összesítése szerint a tavalyi gabonatermésre meghirdetett intervenciós lehetőségen belül összesen 3,8 millió tonnára szerződtek, de 1,2 millióra a raktárkapacitást csak a nyári betakarításig tudták bérbe venni, ezért "áttárolási fázis" következik, valószínűleg feszültségekkel. Az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében 5200 raktárépítési pályázat érkezett a tárcához. A minisztérium az igények teljesítése érdekében belső átcsoportosítást is végrehajt a gabonatárolók építésének támogatására. Az összegzések szerint 260 ezer tonna befogadóképességű tároló felújítására és 700-800 ezer tonnányi új raktár építésére nyújtottak be pályázatot. A tárca szorgalmazza a több mint egymillió tonna befogadóképességű regionális tárolók építését is. Emellett a minisztérium leszerződött honvédelmi raktárak igénybevételére is, ezzel újabb másfél millió tonna gabona betárolására adódhat lehetőség.
Ám ezekkel a raktárakkal is - legalábbis egy részükkel - baj van. Az uniós szabályoknak megfelelő betárolás ugyanis rendkívül szigorú higiéniai és technológiai szabályok szerint történhet meg. A katonai létesítmények nagy része a korábbi használat jellege (például olajjal, vegyi anyagokkal átitatódott a padozat), illetve a gabona kezeléséhez szükséges berendezések hiánya miatt e célra nem felel meg.
- A betárolt gabona nem vasszerkezet, amit évekig lehet minden gond nélkül tárolni, ez "élő áru" - mondta lapunknak Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. A szakember nagyon borúsan látja a helyzetet, s szerinte a kormányzat tárolóépítési programján is bőven akadna mit javítani. A vita lényege az, hogy állami segítséggel a korszerű, nagy befogadóképességű tárolókat bővítsék-e, vagy a helyi, kisebb kapacitású magtárak építéséhez járjon támogatás. A hírek szerint a minisztérium ez utóbbi megoldást támogatta a beadott pályázatok elbírálásakor, figyelembe véve azt is, hogy már több külföldi raktározási üzletben érdekelt óriáscég jelezte: szívesen venne részt a magyar magtárépítési programban. A főtitkár szerint a nagy tárolók bővítése az igazi megoldás, mert a csaknem százpontos tárolás-feltételi követelményrendszernek a kisebb raktárakat építő gazdálkodók nagyobb része nem tud majd megfelelni.
{p}
Ami a jelenlegi - pontosabban az aratási - helyzet megoldását illeti, Makay György szerint két alapvető feladatot kell megoldania az országnak. Az egyik a raktárépítési program rendkívüli felgyorsítása, hiszen alig két hónap van hátra az aratás megkezdéséig. Ami pedig a hazai gabonaágazat gondjainak gyökeres megoldását illeti, szerinte hivatalosan kellene kérnie a magyar kormányzatnak az országra (és a tengerrel nem rendelkező közép-európai államokra) vonatkozó uniós szabályok átalakítását.
- Végre tudomásul kéne vennünk, hogy húsz euróra vagyunk a tengertől. Ami jó a franciáknak, az nem jó nekünk - fogalmazott. A helyzet ugyanis egyszerű: a 101 eurós intervenciós felvásárlási ár (most nagyjából 24 800 forint) ötöde földrajzi elhelyezkedésünk miatt arra megy el, hogy egy meghirdetett uniós exportértékesítés során a terményt valamelyik tengeri kikötőbe szállítsuk.

Brüsszeli hír
Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint a brüsszeli döntéshozók jóváhagyták azt a magyar kérést, hogy az unió fizesse ki a közösségi költségvetés terhére a hazai intervenciós gabonatárolás kamatköltségeit. Ez önmagában körülbelül kilencmilliárd forintot tesz ki, ennyivel csökken az agrárbüdzsére nehezedő teher.