Egyre kevesebb az állat

Wagenhoffer Zsombor saját bevallása szerint inkább a jót, az eredményeket szereti emlegetni, mintsem hogy keseregne. Tény azonban, hogy az állattenyésztési ágazatok többségéről nehéz mostanában megelégedéssel beszélni. Mégis, ha már az ünnep került szóba, nézzük a vágómarha-előállítást és -értékesítést, amely kedvezően alakult az utóbbi esztendőben. Például a 200-250 kilogrammos húshasznú választott borjak kilónkénti ára, 15-20 százalékos növekedéssel, hatszáz forint fölé emelkedett, ami már megközelíti az uniós szintet. Kétségtelenül a többféle jogcímen folyósított uniós támogatás is fokozta a tartási kedvet, s rövid idő alatt 25 ezerről negyvenezer fölé emelkedett az országban a húshasznú tehenek száma. Tévhitben ringatja azonban magát az, aki úgy gondolja, hogy minden évben megismétlődnek majd ezek a kedvező változások - figyelmeztetett az ügyvezető. Inkább a költségek megzabolázásával célszerű hosszabb távon is megőrizni a versenyképességet.
A húsmarha nem elhanyagolható, de mégsem meghatározó tétele a magyar állattenyésztésnek. Az összehasonlíthatatlanul nagyobb értéket termelő sertés- és baromfiágazatok, valamint a tejtermelés alapvető gondokkal küszködnek. Wagenhoffer Zsombor szerint most, az uniós tagság kezdetén zúdultak ránk az elmúlt másfél évtized elmaradt fejlesztéseinek a következményei. Ráadásul a termelésben sincs minden a rendjén. Például a lehetségesnél kevesebb borjú, bárány és malac születik, s a kelleténél hosszabb a két ellés közötti idő is. Tagadhatatlanul hátrányban vagyunk hát a versenytársakhoz képest, ami nem elsősorban pénz, hanem figyelem kérdése.
{p}


A másfél évtizeddel korábbi rendszerváltáshoz hasonlítható átalakulás és megrázkódtatások érik napjainkban az egész mezőgazdaságot, különösen pedig az állattenyésztést - véli az ügyvezető. Őszerinte végre előre kellene nézni, s a távlatosságot nélkülöző tűzoltó akciókban kimerülő - olykor egymásnak is ellentmondó - szabályozások után ki kellene lábalni a nehézségekből. A mikéntről elmondta, hogy tagszervezeteiktől kérte: dolgozzák ki az ágazatukra vonatkozó, egy évtizedre előretekintő szakmai céljaikat, világos jövőképet állítva maguk elé. Programjaikban az eladhatóságot, az egyediséget, a versenyképességet hangsúlyozzák. Tarthatatlan például, hogy Dániában 2,8 kiló abrakból állítanak elő egy kiló sertéshúst, míg nálunk ugyanehhez jóval három kilogramm fölötti táp szükséges.
{p}
Tavaly a hazai agrárkivitel mindössze öt, míg a behozatal több mint harminc százalékkal emelkedett. Bár az exportbevétel még mindig jóval több, mint az importra kiadott pénz, de olvad az előny. Ha tetszik, ha nem, az uniós tagság nyomán megszűnt vámvédelem szabad utat engedett más tagországok - közöttük Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Hollandia - a mieinknél olcsóbb élelmiszereinek.
- Nem tettünk meg mindent a hazai termékek és termelők érdekeinek védelméért. A magyar lakosság nem részesíti előnyben az egészséges hazai termékeket, hiányzik a tudatformálás. Az igazgató felidézte egy franciaországi szakmai gyakorlatának élményét. A háziasszony spanyol paradicsomot tett az asztalra, amit francia hazafi gyermeke nem volt hajlandó elfogyasztani. Társadalmunk fogékony részét nekünk is győzködni kellene. Akár az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás (OMÉK) szlogenje is lehetne: biztonságos magyar élelmiszert az asztalokra! - magyarázta lelkesen a szakember.
Annál is inkább szükség volna erre, mert a tavalyi rekord gabonatermés minden szónál ékesebben bizonyította mezőgazdaságunk szerkezeti torzulását. Szavakban régóta hirdetik ugyan az állatlétszám fogyásának megállítását, a valóságban viszont folyamatos a csökkenés. Különösen az abrakfogyasztó sertés és a baromfifélék kerültek nehéz helyzetbe. A hajdani támogatások megvonása a termelők többségét sokkolta, az uniós verseny készületlenül érte őket. A meglévő szűkös lehetőségeket nem a régi szerkezet konzerválására, hanem a MÁSZ és tagszervezetei szakmai hátterére támaszkodva, a versenyképességet növelő technológiai fejlesztésekre kellene összpontosítani.
Wagenhoffer Zsombor úgy látja, hogy az idén tízéves szervezetük érdekérvényesítő képessége eddig nem volt elég hatékony. Az agrártárca nyitott, ám a szövetség javaslatait ritkán látták viszont a minisztérium rendeleteiben.
{p}
Járandóság
A földalapú támogatási igények 99 százalékát elbírálta az agrártárca. A 208 ezer jelentkező közül valamivel több, mint hétezer nem kapott pénzt, a többiek között április végéig több mint 90 milliárd forintot oszt szét az FVM.

Életút
A krisztusi korban lévő Wagenhoffer Zsombor 1972-ben született Keszthelyen. Édesapja elismert állattenyésztő szakember, anyai nagyapja, Magyar Imre pedig a második világháborút követő két évtizeden át Magyarország örökös díjlovagló bajnoka volt. Ő maga keszthelyi egyetemi évei alatt számos alkalommal nyert el külföldi ösztöndíjat, tanult francia és belga egyetemeken, részt vett farmgyakorlatokon. Franciául, angolul és németül beszél. Legutóbb alma materében volt egyetemi adjunktus. Innen került a MÁSZ elnökségének feltétlen bizalmából a szövetség ügyvezető igazgatói posztjára. "Ez olyan lehetőség és egyben kihívás, amit nem tudtam visszautasítani" - kommentálta döntését.