Felszámolják a Zalahúst

A lényeg az új hír bejelentését követően sem változott: sem most, sem a legutóbbi közgyűlést követő tájékoztatón nem derült ki, ki is került Farkas Imre volt elnök-vezérigazgató, főrészvényes helyébe. A részvények 72 százalékát egy magyar-lichtensteini pénzügyi befektető vette meg, amely egy off-shore cég tulajdonában van. Felvetődött, hogy ezek mögött Mónós Péter befektető áll, de ő cáfolta a híresztelést. Mónos egyik érdekeltsége, a Zalabaromfi Rt. kapcsolatban áll a Zalahússal, ahol bérgyártást folytat. Ez a szerződés az alapja a felszámolás alatt lévő cég talpraállítási tervének.
Dühösek és elkeseredettek a kisrészvényesek, azaz a dolgozók, akik közül sokan elveszítették munkájukat, és nem kapták meg elmaradt bérüket. A felszámolás előtt a márciustól munkálkodó vezérigazgató, Fekete László (aki korábban az Alföldi Malomipari Rt. vezérigazgatója volt) és az új befektető ügyvédje, Kovács Attila úgy tájékoztatott, hogy a korábbi ötszáz körüli létszám felére lesz szükség. Mint mondják: annyira, amennyit a piac enged. A másfél hónapos szállításkihagyásnak természetesen a piacon súlyosak a következményei: már mások termékeivel töltötték be a rést. Mindezeket tekintve a tavaly is szerény, kilencmilliárd forintos árbevételből az idén legfeljebb ötmilliárd lehet. A Zalahús a 2004. évet bő egymilliárd forint veszteséggel zárta, a január óta leállt termelés újraindítása nem egyszerű. Ezek még a felszámolási eljárást elrendelő bírósági határozat előtti tervek voltak.
A legnagyobb feszültséget a ki nem fizetett dolgozói bérek keltik. A Zalahús több év alatt kétmilliárdos tartozást, tavaly pedig egymilliárdos veszteséget halmozott fel. A cég folyamatosan veszítette el piacát, s elmaradt a reorganizáció is. Most 250 dolgozónak tudtak márciusi bérelőleget fizetni, összesen tízmillió forintot, de az elmaradt járandóságokkal még nem tudtak foglalkozni...

Nincs kollektív szerződés Gyulán
Április 1-jétől nem védi kollektív szerződés a Gyulai Húskombinát Rt. ezer dolgozóját. A cég igazgatósága tavaly októbertől hat hónapos határidővel egyoldalúan felmondta a szerződést. Március végéig a két fél nem tudott megállapodni az új kollektív szerződésről, bár közel járnak az egyességhez. Martos Géza vezérigazgató szerint kiküszöbölték a törvény és a kollektív szerződés különbségeit. Bezdán János, a szakszervezet helyi elnöke arról szólt, hogy nem tudtak megállapodni a hetvenes években, a dolgozók közreműködésével épült sportpálya értékesítésében. A szakszervezet az eladás után valamiféle ellentételezést kér.