Reményteli agrárszabályozás

Felpörgetett területalapú kifizetés, magtárépítési program, az erdészet és a halgazdálkodás kiemelt támogatása - nagyjából így összegezhető az idei agrárszabályozás. A szaktárca vezetői szerint 2005-ben csaknem négyszázmilliárd forint jut el a gazdákhoz.

GazdálkodásBalázs Gusztáv2005. 04. 08. péntek2005. 04. 08.
Reményteli agrárszabályozás

Mintegy 24 milliárd forint az úgynevezett nemzeti forrásból kifizethető céltámogatás. Összege szerény lesz az idén, összességében viszont a magyar gazdálkodók 390-400 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz juthatnak az év végéig - jelentette be Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára. Szerinte a költségvetésben 328 milliárd forint áll rendelkezésre agrártámogatások céljára, ám ehhez hozzá kell számolni még az év végén kifizethető úgynevezett SAPS - azaz az Európai Unióból származó területalapú támogatás - forrásainak nyolcvan százalékát. Március 18-áig 93 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek támogatási jogcímeken - tette hozzá.
Ami a gazdákat leginkább érinti, az a földalapú támogatások rendszere és a magtárépítési - illetve gabonafelvásárlási - program. Az intervenciós ügyekről Pásztohy András politikai államtitkár közölte, hogy a szerződéssel lekötött gabona mennyisége 2,8 millió tonna, ebből 1,6 millió tonnát vásároltak fel. A raktárkapacitás 4,4 millió tonna. Szerinte kedvező folyamatokat indíthat el a felvásárlásban, hogy a közeli napokban várhatóan nagyobb mennyiségű, egyes számítások szerint akár egymillió tonnát is elérő gabona közraktári minősítése változik meg, intervenciós minősítést kap. Az Európai Unió az intervenciós felvásárlást a tárca kérésére három hónappal meghosszabbította, azaz június 30-áig lehet gabonát felvásárolni. Emellett Magyarország számára 320 ezer tonnás exportlehetőséget biztosított az unió. A kormány negyvenmilliárd forintos hitelcsomagot hagyott jóvá gabonatárolók építésére, ennek pályázati kiírását lapzártánk után véglegesítik. Értesüléseink szerint egyébként előnyt élveznek majd azok a pályázók, akik meglévő épületek korszerűsítésére, illetve könnyűszerkezetes hombárok felhúzásához kérnek segítséget az államtól.
Az eddigi összesítések szerint az unióból származó területalapú támogatás (SAPS) az idén meghaladja a kilencvenmilliárd forintot. Az SAPS-támogatások nyolcvan százalékát a gazdálkodók az agrármegállapodásnak megfelelően már decemberben megkapják. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az első (tavalyi) tanulóév után már meglehetős biztonsággal működik az ellenőrzési és kifizetési rendszer. Akiknek viszont mindezekkel együtt korábban van a pénzre szükségük, azok - piaci alapon - bankoknál úgynevezett faktorálással (némi költséggel járó előlegként) felvehetik a nekik járó támogatást, s ezzel finanszírozhatják a nyári betakarítási munkákat.
{p}
Az úgynevezett nemzeti kiegészítés (top-up) összege az idén megegyezik az SAPS-támogatással, ezt az uniós utófinanszírozás miatt csak jövő év elejétől fizetik ki. Ám erre a forrásra is lehet faktoráltatni - hangsúlyozta Pásztohy András.
Az elfogadott nemzeti támogatásokat két ütemben folyósítja a szaktárca. Az első ütemben március 31-étől a termőföldvédelem, az erdészeti területek közcélú felhasználása, az állattenyésztés, továbbá az állatjólét, a hal- és vadgazdálkodás támogatásához kívánnak anyagi segítséget nyújtani. A második ütemben, amely a nyáron indul, többek között az állat-egészségügyi díjak fedezésének támogatását, a biológiai alapok megőrzésének segítését, a vetőmag-vizsgálatok támogatását, az agrármarketing segítését, a közösségi szervezetek működésének támogatását, valamint az agráriumhoz kapcsolódó kutatási-fejlesztési tevékenység segítését tűzte ki célul az agrárkormányzat. A nemzeti támogatásra az úgynevezett determinációk - azaz az előre elköltött pénzösszegek - levonása után együttvéve 24 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az állatjóléti célok támogatására az idén tízmilliárd forint jut, amelyből hatmilliárd forint a sertéstartóknak, négymilliárd forint a baromfitenyésztőknek jár. Eszerint a sertéstartók darabonként 1800 forintos támogatást kaphatnak, a baromfitenyésztők kilogrammonként 9,5 forintra számíthatnak.

Élelmiszer-szakemberek tanácskozása
A világ 52 országának százötven élelmiszertudósa, -szakértője tárgyalt ezen a héten Budapesten. Főként az élelmiszerekbe jutó mérgező dioxinok és ipari szennyeződések kimutatásának lehetőségeiről, valamint a biotechnológiai úton előállított élelmek vizsgálatáról tanácskoztak. Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) főigazgatója, aki egyben az ENSZ szervezete, a FAO/WHO Analitikai és Mintavételi Kódexbizottság vezetője, elmondta: a szervezet 2005. április 4-8. között zajló ülésén az élelmiszer-vizsgálati módszerek egységesítése és új tézisek kidolgozása volt napirenden. Ez azért fontos, mert a világon jelenleg mintegy 220 ezer féle élelmiszer van forgalomban, és egy részük a globalizálódott kereskedelem révén bárhova eljuthat.

Ezek is érdekelhetnek