Az OMÉK bölcsője

Igencsak kedvezőtlen volt az 1896-os év időjárása, ezért a vártnál kevesebb gyümölcs, zöldség és szőlő érkezett az első országos mezőgazdasági kiállításra. Magyarország akkoriban az európai államok között a harmadik helyen állt a kertészeti termelésben, csak Németországban és Franciaországban volt nagyobb a termőterület. A termelésből származó bevétel fele az aszalt gyümölcsök exportjából származott.

GazdálkodásPethes József2005. 05. 20. péntek2005. 05. 20.
Az OMÉK bölcsője

Az ezredévi kiállítás egyik látványossága a luxuslovak seregszemléje volt. Akkoriban nagy szerepet tulajdonítottak a szarvasmarha-tenyésztésnek. A bemutatott több mint ezerkétszáz állatnak az egyharmada magyar alföldi szürke volt. A sertésbemutató kis híján elmaradt az akkori országos sertésvész miatt. Végül is ősszel megtartották, 68 kiállító mutatta be zömében a szőke fajtát. A legtöbb állat a juhászati kiállításon szerepelt. A hízójuhok mellett rengeteg posztógyapjas juhot lehetett látni, hiszen akkoriban ez a hasznosítás kormányzati támogatást élvezett.
A baromfikiállítás a történetírók szerint emlékezetes volt, ott mutatták be először a nemesített magyar kendermagos tyúkot, valamint egy vándor ólat, a Hauser-féle magyar baromfikocsiólat kotlókkal és kétszáz csibével.
A millenniumi kiállításon 64 hazai mezőgazdasági gépgyár mutatta be termékeit.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek