Láncok kellenek a kések elé

A tavaszi-nyári munkák az apróvadállomány szaporulatának hatvan százalékát is elpusztíthatják. A tavaszi növényápolás, gyűrűshengerezés, fogasolás egybeesik a vadszaporulat megjelenésével. A termesztéstechnológiai folyamatok következtében az apróvad - mezei nyúl, fácán, fogoly - és a nagyvad kicsinyei vannak a legnagyobb veszélyben. A kora tavaszi ápolási munkák az adott területen a vadnyúlszaporulatot csaknem teljes egészében elpusztítják. A nyolcvanas évek közepéből származó adat: csak a lucerna betakarítása során - mivel annak táblái kedvelt tartózkodási helyei a vadnak - országosan 75 ezer nyúl, ötvenezer fácán és ötszáz-nyolcszázezer fácántojás pusztult el. Nagy port vert fel 2002 novemberében a pusztazámori őzmérgezés, amelynek következtében több mint húsz őztetemet találtak, és sok nyúl is elhullott. Nemrégiben száznál több daru pusztult el a felelőtlenül kihelyezett mérgezett búza által, amit a rágcsálók elpusztítására szórtak ki a földekre.
A tavaszi műtrágyázás után is előfordulhat mérgezés, mivel az esetleges sóhiány miatt az őzek feleszik a csomókban maradt, nitrogéntartalmú műtrágyát. Ilyen esetben elsősorban a hivatásos vadász felelőssége vetődik fel, mert valószínűleg elhanyagolta az őzek számára oly fontos sózók feltöltését. A gazda felelőssége itt legfeljebb abban merül ki, hogy lehetőleg ne maradjon a műtrágya csomókban - vagy a felesleg kupacban kiöntve - a földeken.
A termelőszövetkezetek idején szigorúan el kellett számolni a földekre kihelyezett mérgező anyagokkal az arra kiképzett, vizsgázott szakemberek ellenőrzése mellett. Ma is szükség van a gazdák ilyen irányú felkészültségére, hogy megelőzhetők legyenek a vadpusztulások. Régebben akadt egy-egy gazos, megműveletlen terület, amely jó élő- és búvóhelyet biztosított a vadállománynak, ma a legkedvezőtlenebb adottságú területeket is megpróbálják bevonni a művelésbe, olyanokat, amelyeken nincs számottevő valós termelés, csak a földalapú támogatás ösztönzi a gazdát, hogy e területeket is beszántsa. Az erdőszéli utak beszántásával megközelíthetetlenné válnak a magaslesek, a növényi kultúrában okozott kár nélkül nem szállítható el a lőtt vad. Ez újabb konfliktusok forrása lehet, de őszintén és kellő higgadtsággal kell beszélni e dolgokról, és meg kell találni azokat az együttműködési lehetőségeket a gazdák és a vadgazdálkodást végző vadászok között, amelyek a lehető legjobban figyelembe veszik a vadállomány és egymás érdekeit is.